Velünk is van baj, de az idõjárással is!
Elég az hozzá, hogy évek óta alig lehet vadvizen, például a Mura vagy Kerka folyóval kapcsolatban lévõ bányatavakon, holtágakon vagy magukon a folyókon horgászni rendesen.
Vagy árvíz van, vagy a szúnyogok esznek meg, vagy a szél dönget, vagy esik, vagy árvíz van, vagy megint árvíz van, vagy vagy vagy.
A mezõgazdaságban évek óta katasztrófa, vagy kiszárad, vagy kirohad, majd miután kirohadt, nem lehet õsszel vetni és talajt elmunkálni mert sár van, télen szintúgy nem, tavasszal is cuppog.
Elõtte éveken meg az aszályban a termés nem várta meg a kemencét vagy a gáztûzhelyt, és a növényen megsült.
Tavasszal elfagyott, nyáron kiszáradt, ledarálta, összezúzta a jég vagy a májusi 3 napon át tomboló 100 km/h-s szél, stb., stb.
És ez megy évek óta, egy hónapot esik vég nélkül, utána 1,5 hónapig felhõ nincs az égen, ami elõtte nem rohadt ki, az utána kiszáradt.
Persze régen is voltak szélsõségek, de attól még ezek a mostani idõk nem kevésbé szélsõségesek, hogy régen is voltak.

Egy dologra kíváncsi lennék!
Többen írtátok, hogy az 1960-1990 között 30 évig uralkodó zonális áramlás volt a kilengés, elõtte mindig ilyen volt az idõjárás mint mostanság.
Nade!
Tudom hogy az egésznek semmi alapja nincs és az emberek megfigyelõképességeit látva nem lehet komolyan venni a népi megfigyeléseket, nade!
Eszébe jutna mostanában valakinek is Medárdról beszélni akkor, amikor egyik évben június elején aszály van, a másikban meg özönvíz?
Vagy a fagyosszentek, Katalin-Karácsony vagy a többi mittudjamén hány népi megfigyelés ezekben az években akkor sem alakult volna ki, mert semmi de semmi rendszer nincs az idõjárásban.
Ha lennének is népi megfigyelések, biztos hogy nem ezek, amik vannak.
Nade!
A zonálisabb, nyugati irányításosabb idõszakban ezek a népi regulák többé-kevésbé bejöttek, legalábbis az biztos, hogy a mostani idõszakhoz képest lényegesen jobban hajazott rá az idõjárás évi menete.
Ezek a hetekig egy helyben pörgõ-forgó, meghatározhatatlan nevû ciklonnak nem nevezhetõ összeáramlási vonalakkal tarkított mediterrán eredetû förmedvények, vagy a hónapokig egy helyben álló anticiklonok annyira kiszámíthatatlanok, mint amennyire az elmúlt évek mutatják.
Ezek a népi megfigyelések nem szentírások, de hogy amennyiben ilyen volt többségében az idõjárás 100-200-300 évvel ezelõtt is mint most, tuti hogy nem ilyenek lennének!