Néhány szó a legújabb, a helikopteres hûtési kísérletrõl:

Az a baj a helikopteres oltással, hogy nem erre van kitalálva. Nagy felületû tüzekre, erdõ, illetve bozóttüzekre fejlesztették ki, maximum nagyobb ipari tüzeknél lehet eredményes. És nem ilyen volumenû hûtésre, hanem direkt tûzoltásra....
A bórsavas vizet a pihentetõmedencébe és/vagy a reaktorhoz kellene juttatni, mégpedig pontosan. A Bamby Bucket lényege, hogy az egész készség tulajdonképpen egy flexibilis falú tartály, amelybõl alul, - a tartály alját a helikopter kabinjából egy kioldómechanizmus segítségével kinyitva- egyszerre ömlik ki a víz. A víz kiengedésének idejét lehet szabályozni, térfogattól függõen persze. A japánok a Chinook helikopterekre a
7000 literes verziót függesztették, tehát egy dobással 7 m3 víz távozik. Ennél a verziónál a dobási idõ lehet 5 sec - 22 sec. Itt egy 22 sec-es "lassú" dobást lehet megfigyelni. Link Ezt a 7 m3 vizet pontosan a pihentetõ medencébe kellene juttatni ugyebár. Nem tudom mekkora a medence térfogata, Pakson láttam ilyet, az saccra 10m X 10m és 40 m mély. Tehát 4000 m3 térfogatú, induljunk ki ebbõl. (mondjuk a fukushimai reaktorok nagyobbak mint a paksiak, de legyünk optimisták, feltételezzünk megegyezõ méretû medencét.) Ez azt jelenti, hogy ha pontosan a medencébe tudnák juttatni a bórsavas vizet, durván 580 dobást kellene végrehajtani. Tovább számolva, 2 helikopterrel dolgoznak a két reaktorra, tehát az 580 forduló gépenként maradhat reaktoronként/ medencénként. Egy fordulási idõ töltéssel együtt minimum 10 perc/gép . Ez 5800 percet jelent, ami 96,6 óra, vagy négy teljes nap reaktoronként... De csak nappal dolgozhatnak, jó látási viszonyok mellett. Vegyünk 12 órás "ablakot" . Ez már 8 nap Egy személyzet 40 percet tölthet a zónában a sugárzás szintje miatt. Ez a legjobb esetben 4 kör (28 m3 víz) , utána személyzetcsere, illetve meg is kell tankolni a helikoptert, ami -mivel nem tudni hogy honnan üzemelnek legyen egy óra . Tehát minden két órából elment egy óra, ami máris azt jelenti, hogy csak 6 óra marad naponta a mûveletre. Ez pedig 168 m3 vizet jelent naponta / blokk. Ebbõl kiszámolva 24 nap kellene, hogy ezen a módon bejuttassák a 4000 m3 vizet a blokkba.
Persze akkor, ha minden csepp oda megy.
És itt jelentkeznek a következõ problémák.
1. Amikor egyszerre, tehát 5 sec alatt dobják a vizet, a nagy tömeg miatt a "vízbomba" begyorsul, a sebessége miatt légellenállás hatására viszont szétporlad. Illetve hozzáadódik még az, hogy a sugárzás miatt nem tudnak megfüggeszkedni az épületek fölött, "menetbõl" nagy sebességgel repülve dobják a vizet, ami még tovább növeli a 7 m3 kidobott víz leérkezési területét. Ehhez hozzájön, hogy a terep adottságai (tornyok, terepakadályok és a szélirányt is figyelembe kell venni részben a sugárzás, részben a helikopter repülési jellemzõi miatt) és a sugárzás miatt magasról dobják a vizet. Ezek a mechanizmusok tisztán látszanak ezen a felvételen... Link
2. Ami viszont leér, nem direkt találat, ugyanis az épület nem nyitott, a medencét vélhetõen beborítják a romok, a rászakadt födémdarabok. Ezek össze-vissza elvezetik a ledobott víz maradékát, amely már amúgy is szétporladva jutott oda. Meg lehet tippelni, hogy a 7 m3 (7000 l) vízbõl mennyi éri el direktben a hûteni kívánt fûtõrudakat... A ténylegesen célba juttatott vízmennyiség nem töltheti fel a medencét még hónapok alatt sem, hûtõhatása pedig véleményem szerint elhanyagolható, csak arra "jó" hogy további radioaktív gõzt és hidrogént fejlesszen...
A vízágyús locsolás pedig azért elhanyagolható, mert oldalról próbálnak belocsolni a romokon keresztül, ezzel ugyanaz a helyzet, mint a ledobott vízzel. Össze-vissza elfolyik, elvezetik a romok... duhos duhos duhos
Remélem követhetõ voltam valamennyire...

Modi, a 2645.-öst töröld légyszi, javítanom kellett. Köszönöm