Az a néhány tized százalék a futások darabszámára vonatkozik, a GFS ensemble meg 20 futás (tudtommal). Ebbõl az következne, hogy 1-2 havonta simán kipottyanhat itt-ott egy rossz futás, már persze ha a GFS-nél is annyi lenne a hibaszázalék, mint a CP-nél volt anno. Mondjuk szerintem jóval kisebb kell, hogy legyen, mert egyrészt a szoftvert is sok-sok éve csiszolgatják, másrészt maga a modell is több nagyságrenddel pontosabb. A CP az akkori gépemen néhányszor tíz másodperc alatt számolt le egy órát globálisan (a több tucat éves elõre miatt tartott aztán hónapokig), de a GFS-nek azért inkább nem esnék neki a mai gépemmel sem.
nevet

Sajnos annál mélyebben nekem se volt lehetõségem belelátni, mint amit ebben a két hozzászólásban leírtam, az adatok készen jöttek, aztán a felhasználó bármiféle beavatkozása nélkül végigfutott a cucc, aztán automatikusan küldte vissza az eredményeket. Túl sok ráhatása az egyszeri júzernek nem volt, a gépidõre volt szükség, nem az emberekre. Mégis élvezetes volt egyfelõl a tudat, hogy ilyen kutatásban veszek részt, másfelõl meg csináltak egy kis animációt, amin lehetett nézegetni, hogy mondjuk 2052. január 17-én 18 órakor hol hány fok van a Földön. Nagyon szépen kirajzolódtak a különféle makrohelyzetek.

Szóval a GFS-re visszatérve, ha kimarad mondjuk a P9, azt kb senki nem fogja észrevenni, szemben a vastag vonalú operatívval és kontrollal. Ilyet én eddig 2-3 alkalommal láttam az utóbbi években, legutóbb talán decemberben volt, akkor az operatív egyszerûen nem jött ki, a 6 órával korábbi diagramokat mutatták. Ez gondolom olyan fejreállás volt, amit gépileg ki lehetett szûrni. De ez valóban nem túl gyakori. És a jelek szerint más oka is lehet, mert most ugye az operatív rendben lefutott és megtekinthetõ, csak valamiért nem került rá az ensemle diagramra.