Szerintem(mint azt sokszor megírtam)az lenne a furcsa,ha az éghajlat változatlan lenne.Ha az azt kialakító tényezõk állandóan változnak(csillagászati,geológiai,hidrológiai,antropológiai újabban stb.),akkor az éghajlatnak is követni kell.Ezért én éghajlatról,átlagokról csak 30-100 év közti intervallumról beszélek,hisz ha hosszabb idõszakot nézünk,csak elfedjük a változásokat.
Vészharangot nem kell kongatni,hisz a sokasodó károk egyrészt természetesek a növekvõ népsûrûség miatt.Ugyanakkor ha nem lenne meteorológia ill. társadalmi szolidaritás jóval nagyobb károk lennének.Az árvizek,viharok,aszályok és tûzvészek pár száz évvel ezelõtt sokkal súlyosabb következményekkel jártak volna a mainál is.
Az általános felmelegedésnek jótékony hatása is van egyes régiókban(pl.nálunk kevesebb fosszilis energia fog fogyni,de takarékossággal még jóval kevesebb is elég lenne),de sajnos egyes szegényebb régiókat már ma is súlyosan érintik a szélsõséges jelenségek.
Mindig elképedek a jég olvadás-tengerszint emelkedés-végzetes fejlemények teórián.A tenger hullámai és a dagály eleve több méteres ingadozást okoznak átlagban a partvidékeken.Ha 100 év alatt 10 cm-t emelkedne a világtenger,az maximum Velencére jelentene komoly veszélyt.
Az utóbbi 1-2 évtized egyre inkább elismert gyorsuló tendenciái lehet,hogy leállnak,akár a karibi hurrikán hiperaktivitás az õsszel,de lehet,hogy nem.Ezt kéne elemezni,kutatni,hogy kell- e nagyobb számú szélsõségre,tikkasztó hõségre stb. még számítani,vagy lecsengenek-e(átmenetileg vagy végleg?)a sokasodó jelek,amelyek most a jelentõs változás képét prognosztizálják.