Az OMSZ éghajlati adatsorában található adatok szerint, amelyek Budapestre vonatkoznak:

1969-1970: -0,7
1968-1969: -0,9
1967-1968: 1,1
1966-1967: 1,1
1965-1966: 1,9
1964-1965: 0,0
1963-1964: -2,7
1962-1963: -3,5

Tehát jól látható, hogy akkor három évbõl kettõ alig, egy jelentõsebben magasabb volt az átlagosnál, amely az elmúlt évszázadban 0,855 volt.
Természetesen nem tökéletes, hiszen csak decembert, januárt, februárt vettem figyelembe, holott nem teljesen naptárhoz igazodik a tél.
Például: 1986-87 még hidegebb, ha december közepétõl március közepéig átlagolnánk, hiszen 16 fagyos, 7 téli és 3 zord nap is volt, ellenben az elmúlt 40 év leghidegebb telének bizonyuló 1984-85-ben március csupán 2 fagyos napo hozott.
De számolni, naptárilag szoktunk, még ha jegyzünk egyéb adatokat is. Így hiába volt az egyik legtöbb fagyos napú tél 1995-96 (99), 17-tel több, mint 1984-85, ha az átlaga alacsonyabb.
Egyébként az elmúlt öt tél átlaga (bár ez nincs fent, csak saját és metnetes mérésekre, illetve OMSZ országos adat egy fokos fõvárosi pozitív anomáliakalkulálással):
2005-2006: -0,7
2004-2005: -0,5
2003-2004: 0,1
2002-2003: -2,5
2001-2002: 0,3
Nem hinném, hogy egy-két tized foknál többet tévednék. Ez pedig arra utal, hogy ha a következõ évek téli átlaga nem lesz 2 fok feletti, akkor jelentõsen hidegebb lesz az évtized, mint az utóbbi három, sõt ha folytatódik, versenyben lehet a 60-as évekkel. De ott volt egy gyenge törés a közepén, míg itt egyelõre folyamatosan átlag alatti.
A legmelegebb 2001-2002 is 8 tizeddel alacsonyabb a 60-as évek közepi átlagoknál. 90 napnál ez már jelentõsnek tekinthetõ.