Bár nem néztem még bele az alább belinkelt tanulmányba, de munkából hazafele jövet én is elgondolkodtam a problémán és próbáltam felidézni fizikai tanulmányaimat. nevet
- Elsõ ok lehet az örvényesség kérdése. Fix felület (pl. tetõ) esetén ha szépen fokozatosan növekszik a szélsebesség, kialakulnak (behelyezkednek) az örvények és létrejön a leszorítóerõ is (gondoljunk a repülõgépek szárnya esetén kialakuló leszorítóerõre). Hirtelen széllökés esetén erre nincs lehetõség, a széllökés szembõl hirtelen éri a felületet. Rugalmas (pl. fa) esetében folyamatos szél esetén a fák meghajlanak (beállnak szélirányba), megváltozik a szél beesési szöge, hirtelen széllökésnél a vektor merõleges, tehát a két esetben eltérõ a beesési szög (így a nyomás is).
- A szélsebességnél szerintem sokkal fontosabb mutatószám a szélnyomás (N/m2) kérdése. Hirtelen levágódó légtest esetén megnõ a levegõ sûrûsége (összenyomódnak a részecskék). Nõ a sûrûség, nõ a tömeg, nõ a szélnyomás. Tehát pl. 50 km/h-ás széllökésnél nagyobb sûrûségû levegõ "vágódik" a kérdéses tárgynak, mint pl. állandó szélnél (ahol a levegõ sûrûsége szépen eloszlik a térségben). Igy széllökés esetén nagyobb nyomás (erõ) nehezedik az útjában levõ tárgyra, mint állandó szél esetén.