Bioszféra

Hogy egy kicsit az arachno-fóbiásoknak is igazat adjak... engem 1975-ben megcsipett egy pók amikor a kézfejemmel odaszoritottam véletlen az ablakkerethez szegényt (szándékosan mondom hogy "szegény" mert mindig menekülnek ha közelit az ember feléjük, soha nem támadnak) hogy szét is lapult, de utolsó lehelletével még belémharapott... ebbõl annyit éreztem mintha hirtelen szálka szúrta volna meg a kézfejem, de az ablak töksima volt a rajta lévõ festékréteg okán viszont megláttam a tetemét az idõjós kollegának (mint emlitettem igen megbizható idõjósok) akkor néztem meg a kézfejem és láttam hogy egy pici piros duzzanat keletkezett, ami kb. fél óráig égett - de sokkal gyengébben mint egy darázscsípés Aztán a gyulladás egy nap alatt eltünt - DE A NYOMA A MAI NAPIG LÁTHATÓ a kézfejemen, amit nem értek mert csipett már darázs, méh, harapott meg kutya és kölyökvipera, összekarmolt macska, vágtam csontig! a hüvelykujjamat bicskával szalonnasütéskor, zúztam össze magam síléccel, kerékpárral, motorral - a sebek mind nyomtalanul eltûntek, csak a késes szalonnázás hege nameg a szivmûtétem után a mellkasom hosszában vonuló varratok jelzik komolyabb sérüléseimet - de a 32 évvel ezelõtti pókcsípés piros hege a mai napig jól láthatóan megvan; csak tippelem hogy a méreganyagtól valami torzulhatott a bõröm sejtszerkezetében de ilyen alapon a méhek, darazsak és egyéb "mérges" rovarok csipése után miért nem marad heg? Ettõl függetlenül a hazai pókoktól nem kell félni szerintem, csak a melegebb égöviektõl (fekete özvegy meg ilyesmi)... DE hogy picit ijesztgesselek is benneteket... az interneten olvastam hogy minden ember kb. 8-10 pókot nyel le életében (olykor álmában) anélkül hogy észrevenné