Ha két össze nem illõ tényt egymással akarunk erõsíteni, akkor juthatunk olyan vakpályára, mint te.
Az egyik tény, hogy elméletilen minden egyes húzáskor minden golyónak egyforma az esélye.
Egy másik tény pedig a nagyszámok törvénye, amely szerint elõbb-utóbb minden valószínûtlen esemény is bekövetkezik.
Ha valaminek 1 százalék az esélye, az nem azért egy százalék, mert minden századik esetben igazolódik, hanem hosszútávon 10000-bõl 100-szor bekövetkezik. Néha kicsit ritkábban, néha sûrûbben.
Az egyszeri alkalomra vonatkozó törvényt hiba folyamatra vonatkoztatni.
Ilyen a nyílvesszõ és a teknõbéka esete. Talán ismered, ókori történet. Ha tisztán matematikai alapon tekintjük, akkor a nyílvesszõ soha nem érheti utol a teknõsbékát, mert egy adott idõintervallum alatt mindkettõ megtesz egy bizonyos távolságot, így mindig marad közöttük távolság.