Költõ, értem, és egyet is értek több szempontból, mitöbb sok igazsága van az idézett öreg földrajztudósnak (egyébként szerintem felesleges, sõt sokszor értelemzavaró, nota bene egyenesen hibás végeredményre vezetõ az idegen eredetû, de már meghonosodott kifejezések erõszakolt magyarosítása; a geográfus az geográfus és nem földrajztudós; gondolj bele: pl. geográfus-hallgató semmiképpen nem lehet földrajztudós-hallgató, esetleg földrajz szakos hallgató, de már ennek is igencsak más a konnotációja nevet -- na de szóval, mint mondom, van némi igazság abban, amit idéztél az öregtõl, de a jelen vonatkozásában ennek már nincs sok jelentõsége, most helyesen Zempléni-hegységként utalunk rá, ennyi a lényeg, lehet persze régi, romantikus és patinás hangzású elnevezéseket használni, legfeljebb majd senki nem tudja, hogy mirõl is beszélünk nevet -- de a lényeg végül az, hogy a határoknak egyébként is erõsen csökkenõ jelentõsége van. Egyébként érdekes, hogy a Szlovákiához került területek nemzeti parkjaiban sok szempontból jobban sikerült a természet megóvása. A Magas-Tátrának is nagy szerencséje, hogy nem a magyar viszonyok és szemlélet alapján vigyáztak rá, a szlovákok ebben jóval eredményesebbek voltak, persze õk is követtek el hibákat.