Igen, holnap (bocsánat ma!) nagyobb szöszmöszök is bekerülhetnek a mátrixba. vidám
Volt errõl is szó abban a bizonyos hozzászólásban. Tehát nem mondom egy sóval sem, hogy nem lehet zivatar az országban!!! Csak azt, hogy jelentõs(!) -ha úgy tetszik hevesebb, nagyobb országrészt(!) lefedõ konvekciós dolgokat csütörtökre várok inkább. ÉNY (esetleg más országrész is) holnap tényleg jól járhat ha...

...ha szerencsénk van. Többen, több nagyon meggyõzõ indokot elmondtatok, és prezentáltátátok is, hogy miért lesznek zivatarok. akár hevesek is. Hadd legyek most kicsit a mérleg másik nyelve, és hadd mondjam el, miért nem igazán tetszik nekem mégsem a mai nap. legalábbis nem annyira, mint sokatoknak. Legfeljebb tévedek, és igazatok lesz (amúgy szurkolok Nektek, hogy jól járjatok! nevet De most kipróbálom milyen árral szemben úszni. kacsint )

Tényleg nagyon jó labilitási indexek vannak. A Skew-térképek is jól néznek ki több helyre is, szóval valami lesz.
DE! A GFS és a ECM is elég sok felhõvel számol holnapra, ami rápillantva a mûholdképre simán el is képzelhetõ. Tehát kérdés mennyi szerephez tud jutni így a napocska. Merthogy nagytérségû háttéremelés nem lesz valami acélos. A hullámzó front még messzebb nyugaton van, közvetlenül nem szól bele az idõjárásunkba. Belekerülünk viszont a nap folyamán egy hosszúhullámú teknõbe, melyben hazánk felett a késõbbiekben a GFS szerint egy sekély ciklon is képzõdik. Valamint egy MNSZ szerû formáció dolgozgat a front elõtt, magas ekvipotenciális levegõt szállítva hozzánk. Szóval ezek jól hangoznak. Mindazonáltal az örvényességi mezõket a különbözõ szinteken vizsgálva, és összevetve a leglabilisabb területek helyével, kész káosz az egész. No pl. ez nem tetszik. Valamint az, hogy JET stream sincs a közelben, úgyhogy attól se várhatunk + rásegítõ erõt. Itt az MNSZ (elég kusza) elrendezõdése az egyetlen olyan emelési tényezõ, ami a labilitás indexek szokásos áldásán túl be tud segíteni, ha be tud. Illetve bocsánat: néhol megfigyelhetõ alacsonyszintû nedv. konvergencia is (néhol meg cserébe elég nagy divergencia). Ezek formácija több mint kusza, talán csak egyedül az ÉNY-i konvergencia tûnik biztosnak, tehát ezért favorizálom én is ÉNY-ot.
Aprópó labilitás: az is roppant érdekes, hogy a légkör felettünk ott lesz legkevésbé instabil (ÉNY), ahol a legtöbb eseményt várjuk. Kelet felé haladva ugrásszerûen növekszik a labilitás, de arrafelé nem valami acélos a nedvesség pl. HA mégis elégséges lesz, ÉK is akár megelepetéssel szolgálhat...
Ejtsünk szót még a szélnyírásról. 15 m/s a max. 0-6 km-en vizsgálva. Ez nagy szerencsével elég lehetne szupercellához, de semmi más (pl helikalitási tényezõk) nem támasztják alá, hogy SC legyen. Ennek esélye elég kicsi. Ráadásul a szélnyirás inkább nagyság szerinti lesz, mint irány szerinti, úgyhogy sem ez, sem a 0-2,5 km-es szlnyírásvektorok szöge nem kedvezõ különösebb szervezõdéshez (ismét talán(!) ÉNY)
Összefoglalva: Kicsit túlzónak érezve az ESTOFEX 1-es riasztását, várok mára elszórtan zivatart, oda ahová szerencsésen egybesnek a kedvezõ paraméterek (Pl. az ÉNY-i országrészre), de maximum multicellás formában, sõt meglehet, hogy csak begyazott zivatarok lesznek ezek. Könnyen lehet, hogy nem fog sok szerephez jutni a Nap, emiatt az is könnyen lehet, hogy nem fog realizálódni annyi CAPE, amivel most a GFS számol.

Hangsúlyozni szeretném, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez a legvalószínûbb forgatókönyv, amit leírtam, inkább csak valahogy érzékeltetni szerettem volna, hogy szerintem elég ingatag lábakon áll a mára várt eksön!
"Utolsó szó az idõjárásé"! Hajrá zivik! zivatar