Persze csak viccesnek tûnt,hogy a másik fórumban épp a szeptemberbõl novemberbe(nem az igazi télbe,de csütörtökön az is megtörténhet)ugrást ecseteltem,majd itt olvasom az ezt elõrejelzõ okoskodást.
Valóban nem kell az idõjárást és az éghajlatot összekeverni,de már régen kifejtettem a definícióit az éghajlatnak,amit sokan nem jól értelmeznek.Elterjedt egy nézet,hogy az éghajlat az az idõjárás átlaga,ami hosszútávon nem változik.Így tévesen hasonlítgatásokba bocsátkoznak évtizedes,százados,évezredes,milliós sõt milliárd éves átlagokkal és abszolút rekordokkal.

A minap egyik meteorológusunk egy melegrekord kapcsán(nem is akárhol:a tv-ben)megjegyezte,hogy ugyan ez 100 éves rekord,de bizonyára ennél melegebb volt már a történelmünkben(csak nem mérték) a Föld évmilliárdos koráról nem is beszélve.
Ezek a kiszólások a másik végletet jelentik:a változik az égh. fejtegetésekkel szemben a semmi különös nem történik itt teória jegyében.A Föld története során az éghajlat (az idõjárás alakulásának rendje 30-100 éves idõsorok adatai alapján) állandóan változott,mind az eloszlások,mind az átlagok,mind pedig a szélsõértékek terén.Ennek mérteke és iránya persze nem volt egyforma.Millió éves átlagokat nézve egyszerûen kisimítunk minden változást és az a tévképzet alakul ki,hogy az éghajlatunk állandó.

A természet(állatok,növények)tudnak alkalmazkodni ehhez,de nem egyformán.Sok faj áldozatul esik ezeknek,mások tûrõképesebbek.Az ember nem fog(ha már néhány millió éve kibírta a drasztikus éghajlatváltozásokat)ettõl kipusztulni,de kellemetlenségekkel nap mint nap szembenézünk.Nem a lassú változások,az egyirányú lehûlés és felmelegedés a nagy veszély a modern társadalmakra,hanem a sûrûsödõ kilengések keltette katasztrófák(tájfunok,árvizek,tornádók).Úgy hiszem,hogy a felmelegedés keltette jégolvadás,tengerszint emelkedés stb. komoly gondot nem okoznak,lehet hozzájuk alkalmazkodni,de a tornádóhoz nehéz(lsd.aug.20.).Az emberiség számára saját maga a legnagyobb veszély,fõleg,ha bebizonyosodik(sokan kételkednek ebben),hogy befolyással van a szélsõségesedésre.

Legnagyobb veszélynek,nem a vízszennyezést,állatfajok eltüntetését vagy az ózonlyukat tartom,hanem a Föld erdõségeinek esztelen pusztítását.Rossz ha sok szemetet termelünk,energiát pazarlunk,levegõt szennyezünk,de én ezt tartom a legrosszabbnak,mert az erdõk védenének meg bennünket sok rossztól az idõjárás szélsõségeivel(hõingás,szélerõsség,csap. gyors lefolyása,erózió,CO2 növekedés,sivatagosodás)szemben sõt az állatok életterét is adják.
Nem az õsz vagy tavasz átmeneti lerövidülése,vagy a melegebb nyár a lényeg,ezt még kibírjuk valahogy,de az erdõk eltûnése már ekkora emberiségnek vészhelyzetet idézhet elõ.Persze az ilyen esetekre az emberiségnek meg volt eddig a válasza(háború),hisz a kríziseket mindig le tudták rendezni a hatalmon lévõk egy kis népirtással("nincs elég élettérzavarbanzerezzünk mástól"elv).Egyszerûbb ez a megoldás,mint az ésszerû és szerényebb életvitel.Ez itt a fõ veszély : a profittól elvakult irányítók,nem maga az éghajlat megváltozása.