Dexion: továbbra is úgy gondolom, hogy a ciklonokon belüli idõjárásfajta sokkal inkább a ciklonok útvonalán múlik, nem egy általános hõmérsékleti tendencián. Én még a gyors hóolvadásokat is ide sorolnám - ha a mediciklonokat nézed, ebbõl is akkor lesz sok, ha gyakran kerülsz a hideg és meleg oldal ide-oda tolódó határára. (És azért függ az évszakoktól is: egy novemberi v. márciusi mediciklon sokszor a hideg oldalán is csak gyorsan olvadó havat képes produkálni, januárban pedig ugyanolyan helyzetben a fél országot betemeti a hófúvás.) A hegyek hóhatárának magassága már többet mondhat, pl. azt érdemes lehetne megnézni, hogy adott magasságokban a téli csapadék mekkora része jön le esõben, és ebben van-e valamilyen változás. (Ez már jórészt nem az éles területi hõm. kontrasztokon dõlne el, hanem azon, hogy mennyire meleg levegõt hoznak fel a ciklonok - ebben kis hõm. különbség is több 100 méterrel eltolhatja a hóhatár magasságát.)

A stabil helyzetekben teljesen egyetértek veled... szerintem is legjobb a hótakarós, fagyos, stb. napok számában keresni a tendenciát. (Adott hosszúságú, pl. 100 éves adatsor is sokkal jobb viszonyítási alap olyan eseménybõl, ami ezalatt 10 ezerszer bekövetkezett, mint egy olyan szélsõségbõl, amibõl volt 1 vagy 2 a teljes idõszakban...)