Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
A 2010-ES rekord csapadékos év után zsinórban 3 aszályos,2011-ben meleg,2012 és 2013-ban forró nyarat tapasztalhattunk,elõbbi a 3. ,utóbbi a 10. legmelegebb lett az 1901 óta folyó mérések kezdetétõl.
DE!Az is fontos,hogy az aszály milyen idõjárási körülmények között üt be.
2011 szerencsés volt,mert igaz,hogy egész éven át kitartott az aszály,viszont a 2010-es rekord csapadékos év után annyi belvíz halmozódott fel,hogy csak június végére tûnt el mindenhol a belvíz,aztán jött egy viszonylag csapadékos július-fõleg északon és nyugaton,utána már csak az aszályos augusztust kellett átvészelni,aztán szeptembertõl lassan jött a hûvösebb idpõ+rövidülõ nappalok+több harmat,a vegetáció is lassan-lassan csengedezett le a novemberi teljes csapaékhiány a folyók vízállásán erõsen megmutatkozott-Tisza felsõ szakaszán száraz lábbal át lehetett kelni-mégis a tartósan borús,ködös idõben a talaj felsõ rétege nedves maradt.
2012-ben szeptemberig tartott az aszály,és tetemes 450 milliárd Ft-os kárt okozott a mezõgazdaságnak,+az áprilisi és májusi fagykárok is hozzávéve 500 mrd.Ft közeli kárt okoztak.
2012-ben a nagy nyári aszály egy száraz nyár,száraz õsz,száraz tél,majd száraz tavasz után következett,tehát a legszerencsétlenebb együttállások okozták eme sok kárt.
2013-ban megint szerencsésebb volt a helyzet,mert 2012 októbertõl-2013 április elejéig egy rendkívül csapadékos idõszakot éltünk-tél mérések kezdete óta a 2 .legcsapadékosabb,míg 2013 elsõ negyede a legcsapadékosabb volt.
De május,júniusban jöttek a hidegcseppek,elég nagy területen jelentõs csapadékkal,majd a július,augusztusi 2 hónapos forró,aszályos idõszak nem bírt nagy károkat okozni a mezõgazdaságban,mert volt tartalék.
Idén 2014 nyara elõtt vegyes szituáció van,hiszen egy átlag körüli csapadékú õszt,majd egy átlagnál szárazabb telet hagytunk magunk mögött,majd a 2014-es tavasz szárazról-csapadékosra fordult-március igen száraz,április átlag közeli alulról súrolva,májusról pedig már most a hónap közepén kijelenthetjük,hogy csapadékosabb lesz az átlagnál.
Az utóbbi bõ fél évet vizsgálva a kilátások az esetleges nagy nyári aszályra nem túl jók,de nem is olyan rosszak,amolyan köztes állapot.
Fontos még megjegyezni az ország csernozjom talajú területeinek jótékony hatásait is-jól beszívja a vizet,és sokáig tárolja,egyenletesen ellátva a növényeket vízzel.
Jómagam is tapasztaltam 2013-ban,hogy a július 8.-tól augusztus 25.-ig tartó kereken 7 hétig tartó aszály,mikor 7 hét alatt 10,8 mm csapadék hullott,nem okozott különösebb károkat a növényzetben,erdõkben,földeken felém.
DE!Az is fontos,hogy az aszály milyen idõjárási körülmények között üt be.
2011 szerencsés volt,mert igaz,hogy egész éven át kitartott az aszály,viszont a 2010-es rekord csapadékos év után annyi belvíz halmozódott fel,hogy csak június végére tûnt el mindenhol a belvíz,aztán jött egy viszonylag csapadékos július-fõleg északon és nyugaton,utána már csak az aszályos augusztust kellett átvészelni,aztán szeptembertõl lassan jött a hûvösebb idpõ+rövidülõ nappalok+több harmat,a vegetáció is lassan-lassan csengedezett le a novemberi teljes csapaékhiány a folyók vízállásán erõsen megmutatkozott-Tisza felsõ szakaszán száraz lábbal át lehetett kelni-mégis a tartósan borús,ködös idõben a talaj felsõ rétege nedves maradt.
2012-ben szeptemberig tartott az aszály,és tetemes 450 milliárd Ft-os kárt okozott a mezõgazdaságnak,+az áprilisi és májusi fagykárok is hozzávéve 500 mrd.Ft közeli kárt okoztak.
2012-ben a nagy nyári aszály egy száraz nyár,száraz õsz,száraz tél,majd száraz tavasz után következett,tehát a legszerencsétlenebb együttállások okozták eme sok kárt.
2013-ban megint szerencsésebb volt a helyzet,mert 2012 októbertõl-2013 április elejéig egy rendkívül csapadékos idõszakot éltünk-tél mérések kezdete óta a 2 .legcsapadékosabb,míg 2013 elsõ negyede a legcsapadékosabb volt.
De május,júniusban jöttek a hidegcseppek,elég nagy területen jelentõs csapadékkal,majd a július,augusztusi 2 hónapos forró,aszályos idõszak nem bírt nagy károkat okozni a mezõgazdaságban,mert volt tartalék.
Idén 2014 nyara elõtt vegyes szituáció van,hiszen egy átlag körüli csapadékú õszt,majd egy átlagnál szárazabb telet hagytunk magunk mögött,majd a 2014-es tavasz szárazról-csapadékosra fordult-március igen száraz,április átlag közeli alulról súrolva,májusról pedig már most a hónap közepén kijelenthetjük,hogy csapadékosabb lesz az átlagnál.
Az utóbbi bõ fél évet vizsgálva a kilátások az esetleges nagy nyári aszályra nem túl jók,de nem is olyan rosszak,amolyan köztes állapot.
Fontos még megjegyezni az ország csernozjom talajú területeinek jótékony hatásait is-jól beszívja a vizet,és sokáig tárolja,egyenletesen ellátva a növényeket vízzel.
Jómagam is tapasztaltam 2013-ban,hogy a július 8.-tól augusztus 25.-ig tartó kereken 7 hétig tartó aszály,mikor 7 hét alatt 10,8 mm csapadék hullott,nem okozott különösebb károkat a növényzetben,erdõkben,földeken felém.