Megvolt a mai gyalogtúránk.
A hegyrõl mindenki egyben lejött.
A távot teljesítettük.
Volt ki kicsit rövidebben, volt ki hosszabban.
A friss, karcosan hideg levegõ, a kristálytiszta mélykék égbolt, a délutáni gomolyfelhõk, a lengedezõ szél. A friss hófelszínrõl tükrözõdõ kellemesen melengetõ napfény. A hóréteg alatt megbújó tükörjég.
Minden része élmény, amit átélni kell.
De nem is írom tovább, inkább meséljenek a képek:
Link
Nekem talán ez az egyik kedvencem:
Link

Attilának lesznek Tátrás képei is.
Amíg mi töbör leolvasást végeztünk, õk felszaladtak a Petõfi-kilátóba.

Mire Ómassára értünk, mindenki jól elfáradt, a buszon már jól esett még nekem is megpihenni kicsit.
Szerintem nem kell ma senkinek "esti mesét olvasni" lefekvés elõtt.

____________
Délután 15 óra körül a Petõfi-kilátóhoz ment a mentõhelikopter.
Nem tudjuk mi lehetett, de majd 15 percet állt a helikopter a réten.
Valakinek igen rossz napja lehetett.
A hófelszín alatti láthatatlan tükörjégen mondjuk nagyon könnyû lehetett összeszedni mondjuk egy nyílt lábszártörést. Látatlanul is jobbulást.