Árvaüllõ: ezek mind csak elméletek. Két lehetséges forgatókönyvet láttam én, amiknek talán van tudományos alapjuk:
1: A felmelegedéssel erõsödik az éghajlatunk kontinentális jellege, a csapadékos napok száma csökken, eloszlása egyenletlen (bár megjegyezve, pontosan iylen most is, nem tudom hova fokozódhat, szerintem nem lesz túl nagy szignifikáns eltérés a mostanihoz képes, talán csak annyi, hogyinkább a melegebb idõszakok kerülnek túlsúlyba, kissé csökkenõ csapadékkal. Ráadásul a egész foylamat 500-1000 éves idõskálán folyik le (nagyon valószínûtlen egy gyorsabb változás, bár most ez éppen a divat)
2: ezzel teljesen ellentétesen, a melegedés hatására a Golf-áramlat leáll, az izlandi alacsonnyomás helyén gyakoribbá válnak az anticiklonok, ami Grönlandra meleget, Európára hideget hoz.Ennek hatása a csapadékra valójába teljesen kiszámíthatatlan, mert egy ilyen blokking alatt eis ezerféle idõjárási helyzet lehetséges. Véleményem szerint eme változás sem fog lezajlani a következõ 500 éven belül.

Más kérdés, hogy most mit lehet tenni: ha most teljesen visszaszorítjuk a CO2 és egyéb üvegházgázok kibocsátását, még akkor is két eset lehetséges: gyorsulva folytatódik a felmelegedés, annak alapján, hogy a változás természetes folyamat, kifelé tartva egy jégkorszakból, másik lehetõség, hogy a melegedés mértéke csökken, de maga a folyamat 1000-5000 évre elõre nem csap át lehûlésbe az óceánaok hatalmas hõtehetettlensége miatt.

Van még egy (általam félve kimondott eset): a melegedés természetes folyamat a lékkör véletlenszerû változásaiból áll össze, most egy rövidebb hosszabb felmelegedést majd egy lehûlés követi, a továbbiakban pedig elõre megjósolhatatlan változások fognak zajlani.