Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Kali: szerintem nem ugyanarról beszéltünk eddig Amirõl Te írtál, a világidõ. Amirõl én, a zónaidõ:
A világidõ
A polgári idõt, vagyis amit az óránk mutat, a Föld forgásából, illetve a Nap égi járásából származtatjuk. Definíció szerint a ,,helyi dél'' akkor van, maikor a Nap az égen a legmagasabb pozícióját eléri. azonban a Nap nem egyenletesen halad az égbolton, mert a Föld keringése a Nap körül nem kör, hanem ellipszis, és a Föld forgástengelye szöget zár be a keringési síkra merõleges egyenesre (23o,5). Ennek kiküszöbölésére bevezettek egy fiktív, nem létezõ testet, a Fiktív Egyenlítõi Középnapot, amely egyenletes szögsebességgel halad az égen a Föld egyenlítõje felett. Így már meg tudunk adni egy egységes idõskálát a Fiktív Egyenlítõi Középnap és a greenwichi kezdõ (0o) hosszúsági kör kölcsönös helyzete alapján.
- Minden nap éjfélkor (00:00-kor) kezdõdik és 24 órán (86400 másodperc) keresztül tart.
- A Föld felszínét 24 idõzónára osztjuk, amelyekben az idõ (zónaidõ) valahány (N) egész órával különbözik a greenwichi idõtõl. Például ha Greenwichben dél van (12:00), akkor Magyarországon 12+1, azaz 13:00 van, mert mi az N=1 zónában vagyunk.
Mivel a Föld forgása az árapály-jelenség miatt folyamatosan lassul, a másodperc hosszát (és így a polgári idõt is) ma már a cézium atom egy bizonyos rezgésének periódusidejéhez viszonyítva adják meg (lásd például: Négyjegyû függvénytáblázatok). Az ily módon megadott idõt koordinált világidõnek (UTC) nevezzük. A koordinál világidõ a világidõhöz képest az idõk folyamán elcsúszik, késik. Ezt az eltérést úgy korrigálják, hogy kb 1-1,5 évente egy másodpercet hozzáadnak a koordinált világidõhöz úgy, hogy a két idõ különbsége ne haladja meg a 0,7 másodpercet. Összefoglalva: 1-1,5 évente van egy olyan napunk, amely nem 24 óráig, hanem 24 óra és 1 másodpercig tart azért, hogy a Föld forgásának lassulását kiküszöböljük.
Hogyan kaphatjuk meg a világidõt?
A világidõt általában közvetlenül nem tudjuk megkapni, ellenben saját országunk polgári idejét igen, amely valahány egész órával (Magyarországon egy órával, ez a közép-európai zónaidõ: KÖZEI) tér el a grenwichi idõtõl, vagyis a világidõtõl. Ha tehát pontosan ismerjük a saját polgári idõnket, és így a zónaidõt, ebbõl könnyen megkapjuk a pontos világidõt.
- A Magyar Rádió a polgári idõt sugározza, azaz télen a közép-európai zónaidõt, nyáron a nyári idõszámítás miatt a KÖZEI+1 órát!
- Az ELTE TTK Csillagászati Tanszékének honlapján szintén megtalálható a KÖZEI
A világidõ közvetlen elérése:
- Néhány külföldi rádióállomás (Frankfurt, Rugby) közvetlenül a világidõt sugározza
- A globális helymeghatározó készülékek (GPS) szintén képesek megadni a világidõt
Összefoglalva tehát: a nyári idõszámítás miatt a saját óránk a zónaidõtõl 1 órával többet mutat az átvonuláskor, tehát ilyenkor összesen 2 órát kell a saját pontos idõnkbõl levonni, hogy a világidõt kapjuk meg.
A világidõ
A polgári idõt, vagyis amit az óránk mutat, a Föld forgásából, illetve a Nap égi járásából származtatjuk. Definíció szerint a ,,helyi dél'' akkor van, maikor a Nap az égen a legmagasabb pozícióját eléri. azonban a Nap nem egyenletesen halad az égbolton, mert a Föld keringése a Nap körül nem kör, hanem ellipszis, és a Föld forgástengelye szöget zár be a keringési síkra merõleges egyenesre (23o,5). Ennek kiküszöbölésére bevezettek egy fiktív, nem létezõ testet, a Fiktív Egyenlítõi Középnapot, amely egyenletes szögsebességgel halad az égen a Föld egyenlítõje felett. Így már meg tudunk adni egy egységes idõskálát a Fiktív Egyenlítõi Középnap és a greenwichi kezdõ (0o) hosszúsági kör kölcsönös helyzete alapján.
- Minden nap éjfélkor (00:00-kor) kezdõdik és 24 órán (86400 másodperc) keresztül tart.
- A Föld felszínét 24 idõzónára osztjuk, amelyekben az idõ (zónaidõ) valahány (N) egész órával különbözik a greenwichi idõtõl. Például ha Greenwichben dél van (12:00), akkor Magyarországon 12+1, azaz 13:00 van, mert mi az N=1 zónában vagyunk.
Mivel a Föld forgása az árapály-jelenség miatt folyamatosan lassul, a másodperc hosszát (és így a polgári idõt is) ma már a cézium atom egy bizonyos rezgésének periódusidejéhez viszonyítva adják meg (lásd például: Négyjegyû függvénytáblázatok). Az ily módon megadott idõt koordinált világidõnek (UTC) nevezzük. A koordinál világidõ a világidõhöz képest az idõk folyamán elcsúszik, késik. Ezt az eltérést úgy korrigálják, hogy kb 1-1,5 évente egy másodpercet hozzáadnak a koordinált világidõhöz úgy, hogy a két idõ különbsége ne haladja meg a 0,7 másodpercet. Összefoglalva: 1-1,5 évente van egy olyan napunk, amely nem 24 óráig, hanem 24 óra és 1 másodpercig tart azért, hogy a Föld forgásának lassulását kiküszöböljük.
Hogyan kaphatjuk meg a világidõt?
A világidõt általában közvetlenül nem tudjuk megkapni, ellenben saját országunk polgári idejét igen, amely valahány egész órával (Magyarországon egy órával, ez a közép-európai zónaidõ: KÖZEI) tér el a grenwichi idõtõl, vagyis a világidõtõl. Ha tehát pontosan ismerjük a saját polgári idõnket, és így a zónaidõt, ebbõl könnyen megkapjuk a pontos világidõt.
- A Magyar Rádió a polgári idõt sugározza, azaz télen a közép-európai zónaidõt, nyáron a nyári idõszámítás miatt a KÖZEI+1 órát!
- Az ELTE TTK Csillagászati Tanszékének honlapján szintén megtalálható a KÖZEI
A világidõ közvetlen elérése:
- Néhány külföldi rádióállomás (Frankfurt, Rugby) közvetlenül a világidõt sugározza
- A globális helymeghatározó készülékek (GPS) szintén képesek megadni a világidõt
Összefoglalva tehát: a nyári idõszámítás miatt a saját óránk a zónaidõtõl 1 órával többet mutat az átvonuláskor, tehát ilyenkor összesen 2 órát kell a saját pontos idõnkbõl levonni, hogy a világidõt kapjuk meg.