Maradjunk a példánál.

Mit "mond" valójában a modell csapadék-elõrejelzése egy adott gridboxra? Azt, hogy azon "pontban" - lévén, hogy ez a modellben egy pontként fogható fel, amire, vagy amiben az egyenleteket megoldjuk, a fizikai számításokat elvégezzük - lehet-e csapadék, és ha igen mennyi lehet. Nem tér ki arra, hogy az adott dobozban mekkora a valószínûsége, vagy éppen a doboz mekkora részén lehet, nem is lehet elvárni ilyet tõle. Ez olyan lenne, mintha kint a hõmérõ házikóban ott a higanyos hõmérõnk és 25 fokot mutat. Én meg megkérdem, hogy az adott ponton, abban az pár mm-es sugarú környezetben, ahol van a kis gömböcske, hol van pontosan a 25 fok?

Ha mondjuk egy gridbox Baranya megyét fedi le és oda vár teszem azt 1 mm-t, értelmetlen megkérdezni azon kb 50x50 km-es területen, hogy na és az az 1 mm melyik részén fog leesni, vagy mekkora területen.

A mi szemünkben igen az egy terület, de a modell szemében "csak egy pont". Ha valaki mégis kíváncsi, hogy az a kevés csapadék hol valószínûbb azon gridboxon belül, az nézze meg, hogy a nagyobb felbontású - de még hidrosztatikus - modell - amelynek már mondjuk 5-8 km-es a horizontális rácstávolsága - hova értelmezi azt a csapadékot. (Leskálázás)

Ráadásul ez csak a modell csapadék-elõrejelzése. Ha végig gondolja az ember hány más miylen paraméter van még és ezeket hogy "félre" értelmezik... nem csoda, hogy néha jogtalak kritikát kapnak a modellek, illetve az sem csoda, hogy az elõrejelzés - fõleg minél kisebb skálára (térben, idõben) nézzük, végezzük - mennyire nem gyerekjáték.