Elnézést, hogy nagyon offolok, de többször elõkerül Csernobil, mint összehasonlítási alap. Csak a teljesség kedvéért néhány tény Csernobilról, mert a japán eseményeket Csernobillal összehasonlítani olyan, mint a körtét és az almát összehasonlítani.

Elõször is, Csernobil esetén nem néhány õrült mérnök kezdett el játszadozni a reaktorral.

A négyes blokkot idõszerû karbantartás miatt le kellett állítani. Ezt a lehetõséget egy olyan teszt végrehajtására akarták felhasználni, amit más reaktoroknál már sikeresen végrehajtottak, és a mûvelet egy életszerû szitációban is bármikor elõfordulhatott volna. A teszt során arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha külsõ áramellátás hiányában a reaktort mûködtetõ rendszerek leállnak, és a dízelgenerátorok felpörgéséig a reaktor saját turbinája a teljes leállásig képes-e annyi villamos áramot termelni, ami a saját mûködtetõ rendszer üzeméhez elegendõ lesz, amíg a dízelgenerátorok felpörögnek.

Ám a teszt során a vezérlõteremben dolgozó mûszaknak nem volt tudomása arról a tényrõl, hogy az ilyen típusú reaktoroknál a leállítás során instabilitás (xenon-mérgezés) fordulhat elõ, melynek egyik velejárója, hogy a reaktor teljesítménye nagyon gyors ütemben nagyságrendekkel megugrik. Ezt az RBMK reaktor sajátosságai is fokozták (pozitív üregtényezõ), és a szabályozórudak esetén is volt néhány tervezési hiba, melyrõl a személyzetnek nem volt tudomása!

A tesztet tehát a fentiek ismeretének hiányában kezdték végrehajtani. Felsõbb utasításra, ne feledjük. A tesztet tehát végre KELLETT hajtani, mert ha nem, ott fejek hullanak porba. Azok a döntéshozók, akik leállíthatták volna a tesztet, hétvégi dácsájukban pihentek. (Április 26-a az ortodox naptár szerint Nagyszombat, húsvét elõtt).
(Szerk.: azok, akik még fiatalok ahhoz, hogy tudják, milyen volt a régi rendszerben élni, dolgozni, fogalmuk sem lehet arról, hogy a fentiek mit jelentenek. A japán kultúráról meg ne is beszéljüknk!)

Hogy pontosan mi történt percrõl percre a teszt során, nem írom le, ezernyi helyen fent van a neten.
A lényeg, hogy az RBMK-1000 típusú reaktorok minden tulajdonságát a kezelõszemélyzet nem ismerte, és a tervezési hibákról nem volt tudomása. Próbáltak úrrá lenni a kialakult helyzeten, de ez nem sikerült.

Japánban nem egy, hanem eddig három reaktornál történt valamilyen robbanás, és a még valamennyire ép reaktoroknál is súlyos üzemzavar van. Nem egy reaktor robbant fel tehát, mint Csernobil esetében. És még csak nem is ugyanolyan a reaktorok típusa a két esetnél. Így a következmények sem lesznek hasonlóak.

Azt is figyelembe kell venni, hogy Csernobil esetén az akkori rendszerbõl adódó megfélelmlítés és terror volt jelen, Japán esetén a vezetõk személyének feltétlen tisztelete, döntésük megkérdõjelezhetetlensége, kultúrájuk, amit Nyuli is leírt. Ilyen érában nem lehet könnyû felelõs döntéseket hozni.

Míg Csernobil esetén felülrõl közvetlenül elérhetõ volt az olvadék (helikopterekrõl oltották), Fukushima esetén errõl szó sincs, és további robbanásokra is számítani lehet. Így a reaktorok izolációja is komoly fejtörést okoz majd. Korántsem lesz olyan "egyszerû", mint Csernobil esetében.

Bocs a hosszért!