Usrin:Egyetlen szóval sem mondtam, hogy a Simonkától a Tokaji Nagy-hegyig tartó centrolabiális kitörésközpont sorozat, Zempléni-hegység elnevezése szakszerû geológiai terminus lenne. Épp Neked nem kell mondanom, hogy a földtanászok Trianon óta a Tokaji-hegység elnevezést használják, a déli felére. És ha még kavarni akarjuk, a veresvágási nemesopáljairól is híres északi rész, a Szalánci-hegység nevet viseli.
A Zempléni-hegység az 1950-es évek földrajzi atlaszaiban jelent meg elõször, leváltva az addig használt Sátoros-hegység és az Eperjes-Tokaji-hegyvidék földrajzi neveket. Történeti okokról beszéltem elsõsorban, és ez az évszám tükrében nem szorul különösebb magyarázatra. A földtan csak háttér ez ügyben, hiszen a ma Vilyvitányi-rögként ismert szericites kvarcit, kvarcitpala alkotta, határainkon átnyúló kristályos rögök, anno Zempléni-szigethegység néven szerepeltek. Az akkori direkt, kézivezérléssel irányított nevezéktan (számos ma használatos és bevett földrajzi név született ebben az idõszakban nyers politikai okokból) jobb megoldást nem találva és az új megyerendszerhez is igazodva, abszolút hibásan "átmosta" kis változtatással a mai Tokaji-hegyégre a Zempléni nevet. Tehát az ok történeti, az elnevezés "ihletésének" háttere azonban földtani tartalmú is!
Ha így folytatjuk lassan eltûnünk a geográfia lesûrûbb dzsungelében, a tájföldrajzi nevek örök vitás világában! :-)