Kicsit megszakítom a modellelemezgetést. A szombati kis túrám képes beszámolója.

A megszokott útvonalon mentem, a faluvégi mellékvölgyön föl a kedvenc gerincemre, onnan föl a környékbeli legmagasabb dombtetõre (466 m), aztán vissza majdnem ugyanott. A mellékvölgy állása ("K-Ny-i") miatt ott síkon jóval több hó volt, mint a fõvölgyben, konkrétan 99 %-os fedettséggel a völgytalpon. Link Bár egy kisebb belvíz-folyam megzavarta az idillt. Link Link Téli formák: Link Link

A "K-Ny-i" völgyirány jót tesz a hónak völgytalpon, viszont rosszul járnak a délies kitettségû völgyoldalak, nagy a kontraszt. Na egy ilyen völgyben lehetne majdnem minden négyzetméteren más klímát felmérni. nevet Link Kezdve a "szubmediterrán", Zala-típusú nevet domboldaltól Link egészen a "szubarktikus", Zabarktisz-típusú emelkedõkig. Link

Múltkori túrám alkalmával beszámoltam a "részeg erdõ" effektusról. Link Azóta elolvadt a hó, majd újra esett, a fellazult talaj pedig csak megy befelé a vízmosásba, az erdõvel együtt. Link Egyébként ez utóbbi fotó nem a világ legbiztonságosabb helyérõl készült. nevet

350 méter tszfm. fölött már tényleg a tél volt az úr. Link Link Link Azért mikroléptékben a gerincen futó út bevágódásában is látszott a kitettség...meg én is. nevet Link Gyerünk tovább! Link Link A hótakaró állaga több mint furcsa volt. Link Hogy ez miként lehetett szinte porhó azt meg nem mondom, pedig az volt. Kilátás a gerinc egyik, Link és a másik oldaláról Link

Volt még hová fentebb menni. Link Link Link Nagyon jó idõ volt amúgy, ha nincs hó azt hittem volna, hogy nyár van. Link Link A kép ugyan nem túl éles, de a tiszta levegõ indikátorait azért ki lehet venni. Link

A végére maradt még két távolabbi "ojjektum". Sajnos (a fakitermelés miatt) kiváló a rálátás a Mátra gerincére. Link A látótáv pedig 115-120 km legalább volt, lévén halványan látszódtak a Magas-Tátra csúcsai; bal szélen a Kriván. Link Fine.