És azzal mi a helyzet, hogy az Aral-tó nem is annyira régen még összefüggõ volt a Káspi-tengerrel? Az Amu-Darja és a Szir-Darja is változtatta a folyását idõnként. Voltak sokkal nagyobb vizes területek pl. a jégkorszak végén, és csak ezt követõen alakult ki a maihoz hasonló helyzet valamikor párezer éve. Érdekes módon még ókori történetírók (nem csak a klasszikus európaiak, hanem a helybéliek is) megbízható forrásmunkáiban is csak a Káspi-tengerrõl beszélnek, az Aral-tó valamikor a 7-8. század körül kerül szóba elõször.

Vagyis megint bele lehet szaladni egy olyan magyarázkodásba, hogy bizony természetes folyamatok miatt húzódott vissza az Aral vize.
Ami még gáz, hogy a szovjet idõkben öntözésbe fogott területek egy sokkal korábbi, kiszáradt tengerfenéken voltak, s így az öntözés miatt ráadásnak jó sok egykori só kioldódott és a talaj felszínére került... Nem beszélve az Aral egykori(pár évtizeddel ezelõtti) medrérõl, ahonnan a kiszáradás után rengeteg sós port hordott és hord szét a szél, tovább rontva a környék helyzetét.
Érdekes dolog, hogy a Csád-tó hasonló méretvesztésen ment (megy) át, nagyjából azóta, mint az Aral (60-as évek). Itt is van szerepe az öntözések miatt kivett víznek, illetve a természetes (?) klímaváltozásnak. (a Csád-tó mérete: Link )