2000 óta már majdnem 10 év eltelt és elég sokat fejlõdtek a modellek.
A lenti képen egyébként helytelen valószínûleg a leírás, mert nem a 36 órás elõrejelzésre vonatkozik az érték, hanem feltehetõen az 5. napra. Ugyanis ma 1 napra elõre az 500 hPa-os geopotenciál mezõre vonatkozó korrelációs értékek 0.99 felett mozognak, míg az 5. napra vonatkozóké már csak 0.8 felett zömmel.
1. nap:
Link
5. nap:
Link
Ugyebár a korrelációs érték minél jobban közelít az 1-hez az azt próbálja jelenteni, hogy annál inkább megegyezik a két összehasonlított mezõ - jelen esetben a valós 500 hPa-os geopotenciál mezõ és a modellek által jelzett.

Míg az általad linkelt képen csak 2000-ig látható, hogy mintegy 0.7-0.75-ig fut a 'korrelációs' érték, addig itt látható, hogy utóbbi években ez hogyan ment tovább:
Link
Látszik, hogy a 2000-es év környékén 0.7 és 0.8 között mozgott a korrelációs érték, manapság 0.8-0.9 között. Jellemzõen télen jobb a korreláció, mint nyáron.

Itt egyébként látható, hogy milyen változásokat eszközöltek 2001-tõl folyamatosan az amerikai globális modellnél:
Link
Például 2005 elõtt az operatív még 1 fokos rácsfelbontással futott, ma már ugye 0,5 fokossal.
2000-ben, 2002-ben és 2005-ben módosítottak a felbontáson, finomították. 2006-ban már 14 tagú lett az ENS és ugye nem régiben 20 tagú lett.

Ha jól olvasgattam egy-két oldalt és elõadás anyagot, újabb jobb számítógépeket várnak az elõrejelzõ központban, így elképzelhetõ, hogy az ENS tagok operatívan hosszabb ideig fognak futni, vagy akár növelik a számukat, sõt lehet, hogy a felbontáson is javítanak majd.

Ne felejtsük el továbbra sem, hogy az ECMWF vertikális felbontása kb. 90 szintet tartalmaz, míg az amerikai 60 körülit. A horizontális felbontásban durván 25km-es az ECMWF operatívja, míg a GFS-é közel 50 km-es. Az ECMWF-nél az ensemble tagok száma 50+1, az amerikai GFS-nél 20+1 és az elõbbi felbontása 1 vagy fél fokos (pontosan nem tudom) addig az utóbbi felbontása 2,5 fokos - ENS tagok rácsfelbontása.