Csak most vettem észre ezt a témát, miután már az Éghajlatváltozásba is belinkelte Felhõcske. nevet Nos, egy olyan vulkáni területet, ami 12 ezer éve még mûködött, semmi alapunk nincs kialudtnak tekinteni. Ennyi idõ alatt sehol sem változik meg lényegesen a földtani helyzet - ha akkor lehetett kitörés, akkor most is ugyanúgy van rá esély.

A Rajna-árok egyébként az európai lemez fiatal, aktív riftesedése. Persze attól még messze áll, hogy a két oldala között kinyíljon egy óceáni ág, sõt valószínûleg soha nem is fog idáig fejlõdni (ellentétben pl. a Kelet-afrikai-árokkal). Mindenesetre a mostani aktivitását leginkább ez okozza. Hogy az alatta lévõ (vagy nem lévõ) forró pont erre mennyiben segít rá, azon sokat lehetne vitatkozni. Kicsit Izlandhoz hasonló a helyzet - az atlanti óceánközépi hátságnak azért ott van a legaktívabb, a tengerbõl kiemelkedõ része, mert forró pont is "dolgozik" alatta.

Németországra visszatérve: a cikk "pár hónap vagy több évszázad" kérdése már nagyon erõs túlzás. A több ezer, vagy inkább több tízezer év sokkal reálisabb. (Ui. a cikkben is említett ciklicitás miatt a 12 ezer éves csend leginkább arra utalhat, hogy hosszabb nyugalmi periódusban vagyunk...) A most meglévõ magmakamra mélységadata tényleg nem sokat számít - 30, 50 vagy 70 km mélységbõl egyformán megindulhat felfelé a magma, ha a lenti hõmérséklet- ill. nyomásviszonyok úgy alakulnak. De kitörni ez még nem rögtön szokott: a feláramló anyag elõbb egy másodlagos magmakamrát hoz létre a felszín közelében, és a kitörés akkor kezdõdik, ha már ez is túlnyomásossá vált. (És a pár hónapon belüli kitörésnek csak akkor lenne esélye, ha már meglenne ez a másodlagos magmakamra mondjuk 5-10 km-rel a felszín alatt!)

A másik túlzás: "A földkéreg egy kilométer mélységben már 60-70 Celsius fokos, ami rendkívüli magas értéknek számít"... ez egyrészt önmagában nem sokat jelent, és kérdés, mihez képest rendkívüli. Mondjuk Magyarország tele van 1 km körüli mélységbõl jövõ 60-70 fokos, sõt még melegebb hévizekkel Zalakarostól a Széchenyi fürdõn át Hajdúszoboszlóig - mégsem várhatunk egyik helyen sem vulkánkitörést. nevet Igaz, kissé távolabb már igen. A Hargitán kb. 25 ezer éve volt az utolsó kitörés (ennek a kráterében van a Szent Anna-tó). Geológiai értelemben ez is semmiség, a mély magmakamra ott is megvan, szóval, kb. ugyanúgy fennáll a kitörés lehetõsége, mint az Eifelben. Sõt, Szlovákiában (a nógrád-gömöri bazaltvidék északi részén) is van egy bazaltvulkán, ami kb. 250 ezer éve mûködött utoljára. Elõtte már legalább 3-4 aktív periódusa volt, köztük pár százezer éves szünetekkel... vagyis simán elképzelhetõ, hogy most is csak ezek egyikét látjuk. De bárcsak ez lenne a legnagyobb, minket fenyegetõ veszély a világon...