Noli kedves, nem véletlen dobtam be a fórumba a cikket némi kétkedõ éllel, Usrint megidézve! Úgy látom nem eredmény nélkül!nevet
A tovább gondolkodáshoz az Eifelrõl:A Közép-Európai-rögvidék gyökerei azonosak, a Variszkuszi hegységképzõdés idõs kõzetei és középidei üledékes kõzetek.Az Eifel e rögvidék része, pontosabban annak Német-rögvidék részéhez tartozik, mely medencékkel, különbözõ kiterjedésû és magasságú hegységekkel takított, mozaikos táj.Az Eifel kapcsán a Rajna-árok döntõ tényezõ, mivel egy Európát É-D-i irányban átszelõ törésrendszer legdominánsabb része. A mai Rajna-árok helyén egykor alacsony triász üledékekkel fedett hegység húzódott, ami lassú szerkezeti mozgások során felboltozódott, majd a tengelyében behorpadt.Kb. a felsõ-pliocénban ebbe a horpadásba süllyedt be, földrengésekkel és vulkánkitörésekkel tarkítva, a Rajna-árka.Tehát geológiai értelemben aktív, fiatal süllyedék.Az árok két oldalán meredek lejtõkkel emelkednek ki a kristályos magvú Rajna menti féloldalas hegységek.Pl. a Vogézek és a Fekete-erdõ.Észak felé haladva e hegységek magassága gyorsan csökken.Pl. az Odenwald vagy a Spessart már csak 5-600 m magas tetõszinteket hordoz.Ezt a Felsõ-Rajna-völgyet északon a nagy részt devon palákból álló (mint a híres Ardennek!) és sakktáblaszerû, sûrû szerkezeti törésekkel szabdalt Rajnai-palahegység zárja le, melynek egyik legváltozatosabb tagozata az Eifel.A Magas-Eifeltõl délre húzódó Vulkáni-Eifelben találjuk az ominózus harmad-negyedidejû, bazalt, andezit és egyéb vulkáni kõzetekbõl felépülõ vulkáni kúpokat és takarókat.Itt vannak a híres maarok is, az apró köralakú, monogenetikus, robbanásos kráterek.Pl. a Mosenberg legépebb és leszabályosabb kialudt(!) vulkánja.A Rajna árok keleti oldalán ugyancsak vulkáni vidék terül el, a Westerwald.Az Eifel tulajdonképpeni testvérpárja, lapos, nagykiterjedésû bazalttakarókkal.Ebbõl a földrajzi képbõl azért már pár következtetés talán levonható.A Rajna-árok szerkezeti mozgásai ma is aktívak, számos földrengés pusztított az elmúlt évtizedekben.Az árok peremein hévforrások sora tör fel.Valójában a kulcs inkább a mélyszerkezeti mozgások milyenségében, gyakoriságában, erejében, irányában, a lineamensek, törések, vetõk világában van elrejtve és kevésbé a magmakamara mélységek adataiban.De ez már tényleg Usrin asztala!Hol is van ilyenkor?nevet