A geológiai hatások tekintetében több nyom is található. Ezek egyrészt maguk a tavak, amelyek azért fontosak, mivel alattuk egy km-rel már 60-70 °C a talaj hõmérséklete, másrészt pedig kb 350 vulkáni kúp ill. kráter található a környéken. A Laacher-tó kialakulása egy nagyobb kitörés következménye. A feltörõ forró magma a talajvízzel érintkezésbe kerülve hirtelen gõz termelõdött, mely a földfelszínre törve egy 40 km magas kitörési oszlopot alkotott, ebben naponta 5000 tonna kéndioxid özönlött ki. A hamu és a kizúduló kõzet még Skandinávia térségébe is eljutott. A kitörés 3 napja alatt így 30 m magas hamurétegek rakódtak le. A kõzet elzárta a Rajna völgyét és egy hatalmas tó képzõdött, a gát a nagy nyomás miatt aztán átszakadt és egy óriási árhullám vonult le a Rajnán, egészen a mai Hollandia területéig. A piroklasztikus áramlások pedig 100-120 km-es sebességgel és 600 °C körüli hõmérséklettel egy hatalmas területet pusztítottak el, beleértve az ott lakókat (erre bizonyíték az akkor korból származó sok szerszám és csontvázlelet, melyeket vastag vulkáni üledékrétegekben találtak meg).

Természetesen igazad van, nem a magmakamra 400 km mély, csak a hot spot ér le addig. A hot spot mozgására eddig nem találtam utalást, a magmakamra létét azonban kimodellezték:

beillesztett kép