Noli már reagált a dolog komolyságáról.A magmakamra mélység vulkántípusokként eltérõ mértékû. Az Eifel tekintetében Nyuli információja nyújt támpontot a viszonyításhoz.
Nagyon egyszerüsítve, egy kis adalék a térbeli tájékozódáshoz:
A szárazföldi kéreg szilárd kõzetekbõl álló külsõ öve a kontinensek alatt 30-45 km vastag, magashegységeknél ez 50-70 km is lehet.Óceánok alatt 4-8 km vastagságú.Gránitos a felsõ kéreg része (átlagos ásványi összetétel alapján), és
bazaltos-gabbrós az alsó kéregrész.A kettõt a Conrad-féle törésfelület választja el.Szilárd testként viselkedik fizikai értelemben, de kváziplasztikus jellegû.Ha nyomás-hõmérséklet-kémiai összetétel változik, az egyensúly megbomlik és folyékony fázisba lép, kõzetolvadék (magma) keletkezik.A kéreg alatt már a jóval vastagabb köppeny található, átlagosan 30 km és 2900 km között.Több részre oszlik.Nekünk inkább a 410 km-ig tartó felsõ köppeny a fontosabb, mivel a felsõ köppeny felsõ része és a kéreg alkotja azt a nagy átlagban 100 km vastag kõzetburkot, amely a lemezmozgásokban (lemeztektonika) és a kapcsolódó folymatokban (pl. vulkánosság) döntõ szerepû.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a kõzetburok alatt található képlékenyebb asztenoszféra nem lényeges elem.