Bioszféra
Ezt a pár bötût hadd másoljam ide:
Ulrich C. Schreiber
Die Flucht der Ameisen
Roman • Eine geokalyptische Vision
Link
Szóval, ha nem csapott be a némettanárom, akkor ez egy regény. Ha egy regény tudományos szaktekintélyek érdeklõdésébe kerül, még pedig annyira, hogy konferenciákon is engedik szólni az írót, akkor vagy baromi jó a regény, vagy nem stimmel valami a sztorival.
A magyar cikk kicsit kever.
"Die Ruhephasen dazwischen dauerten zum Teil wesentlich länger als 12.000 Jahre – die Zeitspanne vom letzten Ausbruch bis heute. " Szeritnem ez kb. azt jelenti, hogy a korábbi kitörések közt 12ezer éves nyugalmi szakaszok voltak, s mostanáig a legutóbbi kitörés óta kb ennyi idõ telt el. Na de nem ez a lényeg.
Egy tízezer éve alvó vulkánt nem minden esetben illik kialudt vulkánnak hívni, az biztos, inkább szunnyadónak. Ez akkor igaz, ha az adott vulkán korábbi mûködése enged arra következtetni, hogy csak szunnyad, de nem halt meg. Vannak nagyon hosszú ideig aktív vulkánok, és vannak igen rövid ideig élõk is. Azt nem tudom, hogy az Eiffel vulkánjai melyik típusba sorolhatók, ennek utána kell nézni. Megteszem, s beírom, amit megtudtam.
Mindenesetre tessék a cikket és a hírt kellõ fenntartással kezelni, mert persze ilyen politikai problémákkal terhes idõkben jó arról olvasni, hogy Németország legszebb vidéke egyszerûen a levegõbe repülhet, ám ez nem mostanában várható.
Egy olyan aktív vulkán mûködését, amelyet régóta alaposan tanulmányoznak, (mint pl. a Vezúv) és állandó obszervatóriummal bír, hosszú ideje folyamatosan figyelik és mérik, na ott lehet esélye egy kitörés bekövetkeztét elõre jelezni (ez történt pl. a Pinatubo esetében is, vagy pl. tavaly a Merapi meg a Mayon esetében), de ezek a hegyek nem tízezer évente pöffennek egyet, hanem pár évtizedenként van komoly kitörésük. Az Eiffel esetében ilyesmirõl szó sincs, s mivel nincsenek mérési adatok pl. 100 vagy 1000 évvel ezelõttrõl, nem tudjuk, hogy viselkedett a vidék akkoriban, hogy a kisebb földrengések milyenek voltak mind gyakoriságban, mind fészekmélységben, mind egy sor egyéb paraméter tekintetében, ezért nem szabad ezekbõl a jelekbõl messzemenõ következtetést levonni.
Ulrich C. Schreiber
Die Flucht der Ameisen
Roman • Eine geokalyptische Vision
Link
Szóval, ha nem csapott be a némettanárom, akkor ez egy regény. Ha egy regény tudományos szaktekintélyek érdeklõdésébe kerül, még pedig annyira, hogy konferenciákon is engedik szólni az írót, akkor vagy baromi jó a regény, vagy nem stimmel valami a sztorival.
A magyar cikk kicsit kever.
"Die Ruhephasen dazwischen dauerten zum Teil wesentlich länger als 12.000 Jahre – die Zeitspanne vom letzten Ausbruch bis heute. " Szeritnem ez kb. azt jelenti, hogy a korábbi kitörések közt 12ezer éves nyugalmi szakaszok voltak, s mostanáig a legutóbbi kitörés óta kb ennyi idõ telt el. Na de nem ez a lényeg.
Egy tízezer éve alvó vulkánt nem minden esetben illik kialudt vulkánnak hívni, az biztos, inkább szunnyadónak. Ez akkor igaz, ha az adott vulkán korábbi mûködése enged arra következtetni, hogy csak szunnyad, de nem halt meg. Vannak nagyon hosszú ideig aktív vulkánok, és vannak igen rövid ideig élõk is. Azt nem tudom, hogy az Eiffel vulkánjai melyik típusba sorolhatók, ennek utána kell nézni. Megteszem, s beírom, amit megtudtam.
Mindenesetre tessék a cikket és a hírt kellõ fenntartással kezelni, mert persze ilyen politikai problémákkal terhes idõkben jó arról olvasni, hogy Németország legszebb vidéke egyszerûen a levegõbe repülhet, ám ez nem mostanában várható.
Egy olyan aktív vulkán mûködését, amelyet régóta alaposan tanulmányoznak, (mint pl. a Vezúv) és állandó obszervatóriummal bír, hosszú ideje folyamatosan figyelik és mérik, na ott lehet esélye egy kitörés bekövetkeztét elõre jelezni (ez történt pl. a Pinatubo esetében is, vagy pl. tavaly a Merapi meg a Mayon esetében), de ezek a hegyek nem tízezer évente pöffennek egyet, hanem pár évtizedenként van komoly kitörésük. Az Eiffel esetében ilyesmirõl szó sincs, s mivel nincsenek mérési adatok pl. 100 vagy 1000 évvel ezelõttrõl, nem tudjuk, hogy viselkedett a vidék akkoriban, hogy a kisebb földrengések milyenek voltak mind gyakoriságban, mind fészekmélységben, mind egy sor egyéb paraméter tekintetében, ezért nem szabad ezekbõl a jelekbõl messzemenõ következtetést levonni.