Szia! nevet
Ez sok mindentől függ, hogy mennyire pontosak. Például attól, hogy hogy gyártják le. Előfurdulhat például olyan egy hőmérőnél, hogy a számlap véletlenül 1 mm-rel odébb kerül bele a készítésnél, mint ahol lennie kéne. Ilyenkor zérushibája lesz a műszernek. Ha a számlap stabil úgy, ahogy van, akkor ez nem olyan nagy hiba, mert ha tudja az ember a korrekciót, akkor az minden hőmérsékleten ugyanannyi lesz. A számlap azonban a hanyag üzemeltetés (pl. összevissza rázás, odaejtés az asztalra, leejtés, stb.) miatt is elmozdulhat, kedvezőtlen (leginkább a legutolsó) esetben össze is törhet a hőmérő. Ilyenkor a számlap általában már csúszkálni fog, ami az értékeket pontatlanná teszi. Hasonló körülmények között a folyadékszál hajlamos megszakadni, ami borszeszes/alkoholos hőmérőknél könnyebben, higanyos hőmérőknél nehezebben hozható helyre. Amit még ismerek analóg műszert (pszichrométer, higanyos barométer), kalibráció után vigyázva rájuk kifejezetten megbízhatóak. Csapadékmérők közül a Hellmann-csapadékmérőt ismerem inkább, amivel nem szokott probléma akadni, ha nem ejti le az ember. Arra érdemes figyelni, hogy mikor leméri a csapadékot az ember, hagyja azt kicsöpögni a gyűjtőpalackból, mert akár 1 tizedmilliméter bennmaradhat a gyűjtőpalackban.
Összességében tehát elmondható, hogy az analóg műszerek megfelelő üzemeltetés, és karbantartás mellett viszonylag megbízhatóak, de ha az ember nem ismeri a műszert, mert mondjuk frissen vásárolta, érdemes kalibráltatni, mert akkor tudja meg, hogy pontos-e. A legegyszerűbb, otthon is elvégezhető kalibrálási lépés folyadékos hőmérőknél a következő: olvadó jég, és (minél hidegebb) víz keverékébe helyezzük a hőmérőt, majd bennhagyjuk, és megvárjuk, amíg beáll. Ha a folyamat során végig van a vízben jég, az 0 fokon tartja a rendszert, tehát a hőmérőnek is 0 fokra kell beállnia.
Ha konkrétabban meg tudnád írni, milyen műszer érdekel, akkor lehet, hogy azzal kapcsolatban is tudok tapasztalatokat megosztani, mert már dolgoztam ilyen műszerekkel. nevet