A hosszú periódusú illetve egyszer betérõ üstökösök nem akkor szakadtak csak ki az Oort-felhõbõl, amikor már volt emberiség. OK, nem túl hosszú az élete egy üstökösnek,ha egyszer bejut a belsõ Naprendszerbe, ez biztos, de ha a Föld geológiai korát nézed, már jócskán voltak ilyen lehetõségek. Egyébként a NASA oldalán is olvasható a dolog (http://solarsystem.nasa.gov/planets/profile.cfm?Object=OortCloud&Display=OverviewLong) szóval annyira nem hihetetlen elmélet szerintem, max. kis mértékû a gyakorlati bizonyítéka. A Tejútrendszerben való keringésünknek még a klímára való hatása is mérhetõ amúgy. Arról nem beszélve, hogy nem önálló hatásokban kell gondolkodni, hanem egy csomó hatás összeadódásában. Azt is vedd számításba, hogy az Oort-felhõ nem az Ekliptika síkjában van, ráadásnak majdnem egy fényévnyire a Naptól, s igencsak gyenge már a Nap (és a belsõ Naprendszer összességének) gravitációs hatása ott, az onnan bejutó égitestek pályája is szokatlan, ráadásnak elõfordul, hogy csak egyetlen egy alkalommal látogatnak be, úgyhogy valóban rémesen sok a megoldatlan kérdés még ez ügyben. S, hogy ezt méginkább növeljem, senki nem vette számításba az olyasmit, mint pl. a sötét anyag, sötét energia hatása (amelyet szintén csak elméletben bizonyítottak - Vera Rubin, Link ).
Lehet még fokozni a misztikusnak látszó dolgokat ám! :-)