Meteorológiai esélylatolgatások
Az elmúlt kb. 10 év megfigyelése alapján úgy vettem észre, hogy a szeptember és október idõjárásából valamelyest lehet következtetni a következõ tél három hónapjának idõjárására.
Volt ugyan olyan év, amikor a vélt törvényszerûség nem jött be egyáltalán, de mintha úgy általában bevált volna.
Ez abból áll, hogy az áramlási viszonyok általában éppen ellentétesek a két õszi hónapban és a tél három hónapja alatt. Ez alatt azt értem, hogy Európában és nemcsak Európa északi felén a nyugat-kelet irányú ciklon- és frontáthelyezõdések, (zonális irányítás) az uralkodóak, vagy a (meridionálisak), a tartósan fennálló dél-északi mozgások, amelyekhez tartozónak tartom a lassan áthelyezõdõ közép-európai ciklonális helyzeteket és a közép-európai tartós anticiklonokat is.
Nos, röviden, ha õsszel alapvetõen sok front vonul át felettünk nyugatias irányból, akkor télen a nyugatról érkezõ frontok ritkábbak lesznek, ami itt nálunk havas és hidegebb csapadékosabb telet jelentenek általában (amennyiben a med. ciklonok az átlagosnál gyakoribbak lesznek északról érkezõ hideggel párosulva).
Ha a két hónap során gyenge volt a nyugatias áramlás, akkor télen erõs lesz, ami általában enyhe és száraz vagy átlagos csapadékú telet jelez elõre.
Ha alapvetõen közép-európai anticiklonális helyzetek az uralkodóak délies, dél-nyugatias áramlással és nyugat-európai ciklontevékenységgel, akkor télen alapvetõen az enyhe óceáni légtömegeket szállító légtömegek fogják meghatározni a téli idõt valamint az ehhez hasonló idõjárási helyzetek. (Ez esetben úgy tapasztaltam, hogy erõs, helyzetüket alig változtató NY-ÉNY-európai ciklonok elõoldali áramlásai ismétlõdnek télen is, tehát nem az ellentét.) Ez enyhe idõt, vagy hûvös, ködös idõt jelentene.
Az idei évben az elmúlt két hónapban igencsak "állt" a légkör. Tehát a nyugat-keleti áthelyezõdés igencsak gyenge volt, sõt még a déli-északi irányú is. HA igaz, amit leírtam, akkor az átlagosnál mindenképpen enyhébb telünk lesz (Magyarországon) gyakori atlanti légtömegekkel, amelyek legfeljebb átlagos mennyiségû csapadékot fognak hozni, de inkább kevesebbet. Bár anticiklonális hatások az átlagosnál jóval ritkábbak lesznek. Mivel az õszi két hónap idõjárásának alakulása sorrendben is meghatározónak tûnik, ezért a szeptemberbõl a tél elsõ felére, az októberbõl a tél második felére következtetek. Eszerint az idei télen inkább csak decemberben lehet jelentõsebb havazás, az sem tartósan megmaradó. A januárt és fõként a februárt kifejezetten enyhének és az átlagosnál szárazabbnak várom.
Na, azért minderre nem vennék mérget!
Az elmúlt években ezzel kevésbé foglalkoztam és ami néhány évben beváltnak tûnik, az nem biztos, hogy 10 év után is beválik.
Tudom, hogy a leírtak egyeseket irritálni fognak vagy talán pontatlannak vagy szubjektívnek és tudománytalannak tartják majd, de meglátjuk... Mindenesetre az eddigi idei õszi idõjárás kissé bizonytalanná tesz. De az egész év is a gyakori makacs ciklonaival. Most hallottam, hogy az idei évben rekord? számú hurrikán is volt már. Ez szerintem télen fog kiegyenlítõdni erõs nyugatias áramlással.
Volt ugyan olyan év, amikor a vélt törvényszerûség nem jött be egyáltalán, de mintha úgy általában bevált volna.
Ez abból áll, hogy az áramlási viszonyok általában éppen ellentétesek a két õszi hónapban és a tél három hónapja alatt. Ez alatt azt értem, hogy Európában és nemcsak Európa északi felén a nyugat-kelet irányú ciklon- és frontáthelyezõdések, (zonális irányítás) az uralkodóak, vagy a (meridionálisak), a tartósan fennálló dél-északi mozgások, amelyekhez tartozónak tartom a lassan áthelyezõdõ közép-európai ciklonális helyzeteket és a közép-európai tartós anticiklonokat is.
Nos, röviden, ha õsszel alapvetõen sok front vonul át felettünk nyugatias irányból, akkor télen a nyugatról érkezõ frontok ritkábbak lesznek, ami itt nálunk havas és hidegebb csapadékosabb telet jelentenek általában (amennyiben a med. ciklonok az átlagosnál gyakoribbak lesznek északról érkezõ hideggel párosulva).
Ha a két hónap során gyenge volt a nyugatias áramlás, akkor télen erõs lesz, ami általában enyhe és száraz vagy átlagos csapadékú telet jelez elõre.
Ha alapvetõen közép-európai anticiklonális helyzetek az uralkodóak délies, dél-nyugatias áramlással és nyugat-európai ciklontevékenységgel, akkor télen alapvetõen az enyhe óceáni légtömegeket szállító légtömegek fogják meghatározni a téli idõt valamint az ehhez hasonló idõjárási helyzetek. (Ez esetben úgy tapasztaltam, hogy erõs, helyzetüket alig változtató NY-ÉNY-európai ciklonok elõoldali áramlásai ismétlõdnek télen is, tehát nem az ellentét.) Ez enyhe idõt, vagy hûvös, ködös idõt jelentene.
Az idei évben az elmúlt két hónapban igencsak "állt" a légkör. Tehát a nyugat-keleti áthelyezõdés igencsak gyenge volt, sõt még a déli-északi irányú is. HA igaz, amit leírtam, akkor az átlagosnál mindenképpen enyhébb telünk lesz (Magyarországon) gyakori atlanti légtömegekkel, amelyek legfeljebb átlagos mennyiségû csapadékot fognak hozni, de inkább kevesebbet. Bár anticiklonális hatások az átlagosnál jóval ritkábbak lesznek. Mivel az õszi két hónap idõjárásának alakulása sorrendben is meghatározónak tûnik, ezért a szeptemberbõl a tél elsõ felére, az októberbõl a tél második felére következtetek. Eszerint az idei télen inkább csak decemberben lehet jelentõsebb havazás, az sem tartósan megmaradó. A januárt és fõként a februárt kifejezetten enyhének és az átlagosnál szárazabbnak várom.
Na, azért minderre nem vennék mérget!
Az elmúlt években ezzel kevésbé foglalkoztam és ami néhány évben beváltnak tûnik, az nem biztos, hogy 10 év után is beválik.
Tudom, hogy a leírtak egyeseket irritálni fognak vagy talán pontatlannak vagy szubjektívnek és tudománytalannak tartják majd, de meglátjuk... Mindenesetre az eddigi idei õszi idõjárás kissé bizonytalanná tesz. De az egész év is a gyakori makacs ciklonaival. Most hallottam, hogy az idei évben rekord? számú hurrikán is volt már. Ez szerintem télen fog kiegyenlítõdni erõs nyugatias áramlással.