Globális jelenségek
Cilu: a klímamodellek nem egy normál elõrejelzési modell 100 évre lefuttatott változatai. A bemenõ és kimenõ adataik is teljesen mások. Pl. nem egy sûrû mérõhálózat adott idõpontra vonatkozó T-adatait igénylik bemenetként, de nem is mondják meg, hogy hány fok lesz Budapesten 2054. augusztus 19-én délben. Itt a bemenetek és a kimenetek is nagy területekre, hosszú idõszakokra vonatkozó átlagértékek, ezen kívül figyelembe veszik az óceáni áramlásokat, a légkör összetételét és még rengeteg egyéb tényezõt. És a meteorológiai modellekhez hasonlóan ezeket a klímamodelleket is lefuttatják úgy, hogy a kiindulási feltételeket a mérések hibahatárán belül perturbálják - ahol az így kapott eredmények erõsen szórni kezdenek, ott kimondják, hogy eddig mûködött a modell. Ahogy az IDÕJÁRÁST elõrejelzõ modellekben ez az idõtáv 7-10 nap szokott lenni, úgy az ÉGHAJLATI modellekben 50-100 év... Ha bármelyik ilyen modellt (emberi hatásokkal együtt) lefuttatjuk mondjuk az 1850 és 1950 közötti adatokkal, mint bemenettel, akkor az 1950-2000-es idõszakra vonatkozó eredmény kísértetiesen hasonlít a mérési eredményekre. Emberi hatások nélkül futtatva köze nincs hozzá. Furcsa egybeesés...
A szén-dioxid szintet nem a jégbõl, hanem a jégbe annak megfagyásakor - jobban mondva: hóból való összetömörödésekor - bezáródott levegõbuborékokból mérik. Éppen olyan közvetlenül (pl. infravörös spektroszkópiával), mint a jelenlegi légkörbõl... Az atomfizikai módszerek (üledékek izotóparányai) csak millió éves idõskálán jönnek be a képbe, ahonnan már nincsenek korabeli levegõzárványaink - ezek már valóban csak durva becslésnek tekinhetõk. Épp ezért csak az elmúlt néhány százezer évet említettem.
De ha pontosnak ítéled ezt a módszert, ha nem, annyit hozzátennék a klímába való beavatkozásunkról: általános iskolai példa lehetne, hogy adott mennyiségû szén ill. szénhidrogén elégetése mennyi szén-dioxidot termel. Középiskolai példa lehetne, hogy ez a szén-dioxid mennyi hõsugárzást nyel el, és ez mennyivel emeli a légkör hõmérsékletét. Az eddig elégetett mennyiséggel számolva ez durván 5°C körüli értéket ad. És azt mondod, hogy az ember nem képes befolyásolni a klímát? Vagy tudsz mutatni egy olyan mechanizmust, ami az általunk kibocsátott üvegházgázokat azon nyomban el is nyeli, tehát ha növekedést látunk, az természetes eredetû lenne?
A szén-dioxid szintet nem a jégbõl, hanem a jégbe annak megfagyásakor - jobban mondva: hóból való összetömörödésekor - bezáródott levegõbuborékokból mérik. Éppen olyan közvetlenül (pl. infravörös spektroszkópiával), mint a jelenlegi légkörbõl... Az atomfizikai módszerek (üledékek izotóparányai) csak millió éves idõskálán jönnek be a képbe, ahonnan már nincsenek korabeli levegõzárványaink - ezek már valóban csak durva becslésnek tekinhetõk. Épp ezért csak az elmúlt néhány százezer évet említettem.
De ha pontosnak ítéled ezt a módszert, ha nem, annyit hozzátennék a klímába való beavatkozásunkról: általános iskolai példa lehetne, hogy adott mennyiségû szén ill. szénhidrogén elégetése mennyi szén-dioxidot termel. Középiskolai példa lehetne, hogy ez a szén-dioxid mennyi hõsugárzást nyel el, és ez mennyivel emeli a légkör hõmérsékletét. Az eddig elégetett mennyiséggel számolva ez durván 5°C körüli értéket ad. És azt mondod, hogy az ember nem képes befolyásolni a klímát? Vagy tudsz mutatni egy olyan mechanizmust, ami az általunk kibocsátott üvegházgázokat azon nyomban el is nyeli, tehát ha növekedést látunk, az természetes eredetû lenne?