Látom pang az oldal, így leírom csütörtöki élményeimnevet)
Németországból jöttünk haza kocsival. A délelõtti órákban a teljesen derült égbolton egy furcsa felhõt figyeltem meg. Egyedül állt, körülötte semmilyen más felhõ nem volt. Alulról építkezett és mintegy tölcsérszerûen emelkedett nagy magasságba. Mikor közelebb értünk, akkor láttam, hogy az igen intenzív hõkiáramlás egy erõmûbõl származott. Az erõmû okozta az egy pontban történõ felhõképzõdést. Azt hittem akkor, hogy Cu cong. látok,de itthon utánanézve inkább pirokumuluszt láthattam.
Salzburg fölött, dél körül érintettük egy zivatar szélét, majd mélyen Ausztriában, Linz környékén figyeltem fel egy igen szép és érdekes Cb-re. A jelentõsebb felhõktõl majdnem tiszta égen egy óriási Cb tornyosult. Ami izgalmas volt, az a formája. Teljesen úgy nézett ki mint egy atombomba gombafelhõje, csak sokkal hosszabb volt a "nyaka". Gigantikus látvány volt. Mikor mellé, a közelébe értünk, akkor azért már láthatók voltak a feláramlási zónák is, de érdekes módon azok igen laposak maradtak.
Délután 3-óra körül Bécstõl 40km-re nyugatra egy intenzív, de rövid zivatarzónán mentünk keresztül. Hatalmas lecsapók, rövid ideig tartó szélerõsödés, majd felhõszakadásszerû esõ.
Izgalmas és szép nap volt.
Ami miatt ideges vagyok így utólag, hogy bár volt nálam fényképezõ, de nem álltam meg képeket készíteni( több kocsival mentünk láncban, így nem akartam lemaradni).
Bár ez igen gyenge érv.szomoru(