Áthelyezve innen: Légköroptika (#19400 - 2008-12-04 22:31:33)

Egy kicsit szakmázok:
Nola képe tankönyvbe illõ:
Link
A kis falutól lefelé indulva látható egy éppen születõben lévõ kanyar, majd két a folyamszabályozás során mesterségesen levágott kanyarulat. Balra az a szép nagy holtág önmagától fûzõdött le több száz éve.
A folyamszabályozás célját az alábbi jól mutatja:
Hajózóút a folyamszabályozás elõtt:
Link
és után:
Link
És akkor egy kis legenda:
Régen itt Baja környékén is szép nagy kanyarokat vetett a Duna, ezek ma már holtágak. A hajósok, vagy akkor inkább még tutajosok úgy haladtak felfelé a kanyargós, lassú folyón, hogy a csapat két részre oszlott és egyik az egyik parton, a másik a másikon kötéllel húzta-vonta felfelé a hajót. Az estét egy csárdában töltötték, ahol ettek és aludtak. Reggelre kelve továbbindultak felfelé a folyón, de a csárdás még megkérdezte tõlük, hogy mit kérnek vacsorára...
Egész nap úton voltak ugyanis, de estére légvonalban csupán néhány száz méterre voltak a csárdától, hát ismét ott éjszakáztak.
Ennyi a történet, mehettek aludni.