Nagyjából a nyolcvanas években kezdett testet ölteni a termohalin cirkuláció elmélete, szóval ha elõtte tanultad, okés, ha késõbb, akkor késik a tankönyvek anyaga a tudományhoz képest.
Ha csak azt nézed, hogy egy olyan vízkörzési rendszerrõl van szó, ami nem a felszíni pár métert érinti (amit közvetlenül befolyásol a szél), hanem a hideg áramlatokat illetõen egészen mélyen mennek a víztömegek (pont a sûrûbb voltuk okán).
Konkrét kísérleteket csak jó tíz éve végeznek ezzel kapcsolatosan. A termohalin cirkuláció részét képezõ felszíni áramlatokhoz valóban hozzányúl a szél (s a kontinensek elhelyezkedése, Coriolis-erõ, stb) is, de a teljes áramlatrendszert, amirõl beszélünk, a sûrûségkülönbség hajtja.
Ha egyébként érdekel, van egy cikk:
Link
magyarul is.
Szóval hiába fog továbbra is fújni a szél, az áramlatrendszer a sûrûségkülönbség változása miatt borul fel, így az éghajlati kiegyenlítõ hatásuk a felszíni áramlatoknak egyszerûen nem tud érvényesülni.