Csillagászat és űrkutatás
Külön kell választani az elsõdleges és másodlagos sugárzást. Az elsõdleges sugárzás majdnem mindig töltött, hisz ez kell ahhoz, hogy kölcsönhasson a gyorsító mezõvel (pulzárok stb). Aztán a légkörbe érkezéskor csapja szét a légköri atommagokat/atomokat/molekulákat, így megíndul a másodlagos sugárzás is. Ebben már van mindenféle töltésû részecske.
Szerintem, ami miatt nincs nagy (és az idõjárásra számottevõ hatást gyakorló) különbség az ionkoncentrációban a sarkok és az egyenlítõ között az az, hogy a sarkokhoz azok a részecskék érkeznek amelyek befogódtak a Föld mágneses terébe. Ebbõl következik, hogy ezek kissebb energiájúak, így szóródásuk nem jár olyan ionizációval ill nagy energiájú szekunder sugárzással, ami növelné a troposzférikus koncentrációt. Viszont 10-100MeV felett nincs kecmec, oda csapódik, amerrõl jön. Ez pedig homogén eloszlású. Szerencsére ezekbõl nagyságrendekkel kevesebb van.
Szerintem, ami miatt nincs nagy (és az idõjárásra számottevõ hatást gyakorló) különbség az ionkoncentrációban a sarkok és az egyenlítõ között az az, hogy a sarkokhoz azok a részecskék érkeznek amelyek befogódtak a Föld mágneses terébe. Ebbõl következik, hogy ezek kissebb energiájúak, így szóródásuk nem jár olyan ionizációval ill nagy energiájú szekunder sugárzással, ami növelné a troposzférikus koncentrációt. Viszont 10-100MeV felett nincs kecmec, oda csapódik, amerrõl jön. Ez pedig homogén eloszlású. Szerencsére ezekbõl nagyságrendekkel kevesebb van.