Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71840 - 2019-03-18 21:02:23)

Pár nappal ezelőtt ismét a kezembe került Koppány Györgynek "Az időjárás hosszútávú előrejelzése" című könyve. Ezt az 1984-es kiadású, rövid könyvecskét sok évvel ezelőtt egyszer már végigolvastam, és most megint. Mondhatom, ezúttal is "tágult a fejem"  Lényegre törő, világos,  elejétől a végéig érthető írás. Nélkülözi a manapság oly gyakori erőltetetten tudományos hangvételt, az adatok, táblázatok, diagramok özönét, ami gyakran zavarja, elfedi az alapkoncepciót. Aki hozzá tud jutni a könyvhöz, olvassa el.
Bár gyanítom, hogy a numerikus modellek kifejlesztése, tökéletesítése miatt a könyvben foglaltak jó része mára csupán tudománytörténeti érdekesség, mégis gondolatébresztő dolgokkal ismertet meg, amelyek talán itt, a Metneten is közérdeklődésre tarthatnak számot.
Elhatároztam, hogy heti egy alkalommal "szemezgetek" a könyvből. Íme, az első "adag":

"A múlt század utolsó évtizedeiben Indiában, majd pár évtizeddel később Indonéziában kísérletek történtek a monszunesők mennyiségének előrejelzésére. Az évszakos csapadék-előrejelzés céljára kidolgozott tudományos módszert az indiai meteorológiai szolgálat akkori vezetője, T.G. Walker  az 1900-as évek elején publikálta. A módszer kidolgozásához az akkor már a világ öt kontinensén elszórtan működő, elég gyér állomáshálózat mérésadatait használta fel. Feltételezte, hogy a világ bármely pontján fellépő időjárási anomáliák nem elszigetelt jelenségek, hanem olyan általános cirkulációs rendellenességeket tükröznek, amelyek valamilyen formában továbbterjednek, és hosszabb-rövidebb idő múlva eljuthatnak a világ legtávolabbi vidékére is. Ezért összegyűjtötte valamennyi kontinensről a rendelkezésre álló havi időjárási adatokat, így pl. a hőmérséklet, légnyomás és csapadék havi anomáliáit. Ezután kapcsolatot keresett a tárgyévben lehullott monszuneső mennyisége és az ezt megelőző évből vett különböző havi anomáliák között. A legjobb korrelációt mutató havi anomáliákat kiválasztva, ezeket az indiai monszunesők prediktorainak használta. Mivel a kiválasztott prediktorok az északi és déli félteke különböző pontjai és az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolatra, azaz korrelációra épültek, azt a módszert világkorrelációs módszernek nevezték el.
A módszer hiányossága, hogy a világ legkülönbözőbb helyeiről és a megelőző év legkülönbözőbb hónapjaiból összeválogatott prediktorok, valamint az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolat konkrét fizikai magyarázatával adós maradt"

Megjegyzés: mi is ismerünk ilyen prediktoros távelőrejelző módszert. Azaz, nincs új a nap alatt. A szóban forgó statisztikai módszer esetében is az ötletgazda deklaráltan adós maradt a fizikai magyarázattal. Véleményem szerint legalábbis hipotetikusan mindenképp fel kell állítani valamiféle mechanizmust, ami két, statisztikailag összefüggeni látszó jelenséget összekapcsol. Egyébként könnyen mondhatják mások, hogy látszat-összefüggésről lehet szó.