Picike válaszát annyiban egészíteném ki, hogy ha jól gondolom, akkor itt egy kis félreértés van. A felhõk alapja nem ott helyezkedik el, ahol a 0 fokos szint van, hiszen a felhõk többsége (legalább is alul) vízfelhõ.

Az elsõ halmazállapot-változási szint, ahol a felhõzet képzõdik, az úgynevezett kondenzációs szint, ahol a légnemû vízgõz kicsapódik, és folyékony víz lesz belõle. Ez valóban függ a páratartalomtól, minél szárazabb a levegõ, annál magasabban van. Ilyenkor nyáron általában 1200-1500 m között helyezkedik el, extrém száraz esetben lehet 2000 m környékén is (de ilyenkor a leggyakrabban nem is alakul ki felhõ). Innen felfelé a felhõben már teljesen telített a levegõ, viszont ahogy a levegõ emelkedik, úgy oldalról-alulról még szívja be a környezõ száraz levegõt a felhõbe. Emiatt van az, hogy ha kialakul egy nagyobb gomolyfelhõ, akkor annak nagyobb tornyai esetenként összeesnek, vagy teljesen el is tûnnek. Ilyenkor az oldalról beszívott száraz levegõ miatt oszlik fel az adott felhõrész.

Ezért szoktuk nézni, hogy az egyes szinteken (fõleg 850 hPa-on, 700 hPa-on és 500 hPa-on) mekkora páratartalom várható, mert minél nagyobb ez, annál inkább életképesebb lesz a felhõ, mert kevésbé száraz levegõt szív magába.

Aztán a következõ halmazállapot-változási szint a fagyási szint, ahol a vízbõl jég lesz, de már a felhõn belül. Ez általában nem egyszerre, hanem fokozatosan történik, a felhõkben van túlhûlt (már 0 °C alatti hõmérsékletû, de még folyékony halmazállapotú) víz is. Kizárólag jégbõl csak a fátyolfelhõk állnak, de ahogy Picike írta, ezek már jóval magasabban vannak a fagyási szintnél.

A felhõbõl kihulló csapadéknál hasonló a helyzet, mivel az is magasabb páratartalmú, mint a körülötte lévõ levegõ, így esés közben bekeveredik a szárazabb levegõ, ami párologtatja a csapadékot. Ha a felhõbõl már eleve gyenge intenzitású csapadék hull, és a felhõ alatt nagyon száraz a levegõ, akkor valóban elõfordulhat az is, hogy a csapadék teljesen elpárolog, mielõtt leérne a talajra (ez inkább a nagyobb kiterjedésû, melegfronthoz kapcsolódó csapadékzónáknál szokott elõfordulni, záporok, zivatarok esetében elég ritka).