Remélem mindenki épségben hazaér(t)! - (olyan könnyen megvan a baj... hazafelé épp elõttem zúzott meg egy cifra terepjáró egy személykocsit, már tisztára kotort-olvasztott, s enyhe, egyenes lejtõn - hát igen, már látszólag túl a nehezén, önfeledtebben, pedig ilyenkor még alattomosabb az a középsõ hóborda...)
Én most értem fel a lakásba (nem, nem Miskolcon vagy Gyõrben, itt a szomszédban!), ugyanis a társasház udvarán belül még van egy 40 m-es, ráadásul kissé emelkedõ útszakasz, amit ki kellett ásnom - polgártársak ilyenkor inkább kinthagyják a kocsijaikat az úton, hiszen úgy csak egy helynyit kell ásni; vagy még azt se, ha vesznek egy jó, nemtörõdöm lendületet... (Mondjuk én imádok ilyen szép havat lapátolni, s olyan jól át is mozgat!...)
De hogy végre mondjam a tanulságot: az udvarban van legalább 10 garázs, amit nap mint nap használ(ná)nak - most tíz kocsinyi hely kint, egyenként, ami - számoljunk! - pont kitette volna az utat is ... (Ahol ugye bent állnának, védve az erre számító feltörõktõl, s tetõ alatt, ahol nem szívná ki annyira a telepet az éjjeli kihûlés, nem kellene reggel csokorba szedni a jégvirágokat, vagy ha valami baj okán hirtelen kellene menni valahova ...)
Remélem, hogy minket a MetNet-elv még sok-sok évig összetart egy olyan erõ egyesítõ közösségben, ami körülöttünk már kiveszett!