Usrin:

Dexion:

"Nem mondom, hogy világkereskedelemre semmi szükség - volt néhány ország, ahol megpróbálkoztak a teljes önellátással, meg is lett az eredménye (Albánia, Észak-Korea). De kontinensek között szerintem csak kis tömegû, nagy értékû árukat érdemes szállítani..."

Azt õk nem tudják megtermelni (még), mi meg nem tudjuk megfizetni (soha...)

"Most nagyon olcsónak tûnik a kínai ruha és mindenféle mûanyag kacat - ha az ottani olcsó technológia és a szállítás által okozott környezeti kárt is meg kellene fizetni, rögtön más lenne a helyzet."

Sajnos jelen pillanatban az össz kereslet ilyen árszinvonalat enged meg. Nem viccbõl adják õk sem ilyen olcsón. Illetve nem csak.

"És nem csak az éhezés lenne ott Kína számára válaszútként. Lassan (sajnos nagyon lassan) haladnak is abba az irányba, hogy tömegtermelés helyett inkább minõségi árukat készítsenek, fejlettebb technológiával, kisebb energiabefektetéssel nagyobb értéket állítsanak elõ. Nemcsak a ruhákra, erre is lenne vevõ a nyugati világban, ebbõl is megélne az a másfél milliárd ember..."

Amerikában az emberek kb 1%-a él a mezõgazdaságból, a többi iparból és a legtöbb szolgáltatásból. A korszerûsödéssel csökken a fizikai munka aránya, nõ a hozzáadott érték, egyre drágább lesz, amit elõállít. Ha csak 500 millió kínai állítana elõ drága, értékes terméket, már arra se lenne fizetõképes kereslet... Másrészt nézd meg a legújabb kínai autót (ssangyong, ha jól írom), a töréstesztjei ketasztrofálisak. 15 évvel ezelõtt járnak legfeljebb.

"Londonban vagy Stockholmban is behajtási díjat kellett bevezetni ahhoz, hogy a belvárosi autózásról leszoktassák az embereket, pedig az ottani tömegközlekedés nem BKV-színvonalú..."

Magyarul volt reális alternativa az autóval szemben. Bpen nem van.

"Vagy a távolsági közlekedésben: nyugat-európai vasutakat látva az ember azt hinné, hogy autó helyett ott inkább a vonatot választják. Ennek ellenére az EU-n belül Magyarországon(!) a legnagyobb a vasút részaránya a közlekedésben - egyszerûen azért, mert nekünk túl drága a benzin, a nyugatiaknak nem."

Meg mert ott már 98ban is 10 márka (650 Ft) volt egy 60 km-es vonatút. Méregdrága, a tömegközlekedéssel együtt. 15 megállóra a vilijegy már akkor 3-5 márka (200-300 Ft) volt. Ördögi kör, hogy elõbb legyen drága és csak aztán jó, vagy forditva...

"Ezt viszont tõled érzem nagyon önzõnek. A te órabéredre számítva lehet, hogy olcsóbb. Környezeti károkban (amit valószínûleg a gyerekeid, unokáid fognak megfizetni) már sokkal drágább. Egyébként valahol félre is érthettél, én fõleg az EGYEDÜL autózást ellenzem - ezt viszont nem 4, hanem 1 bérlet árával kellene összemérni..."

Nem teljesen, ui a gyereket is elviszik sokan reggel iskolába az egy kocsival, sõt az asszonyt is. Ettõl még a km-ek 70%át egyedül teszi meg, mégsem kell 1 bérlet sem.
Holnap pl 8 helyre megyek, BKV-val kicsit mission impossible jellegû a dolog nevet


"Nálam egyébként 17-18°C van télen, de nem vettem észre, hogy lelassulnék tõle - jó, nem lehetünk egyformák. nevet"

Nem lassulok én sem, csak az ujjaim gémberednek el. Alacsony a vérnyomásom hálisten nevet

"csapnivalóan szigetelt lakásuknak akár 28°C-ra (nem elírás, jártam már ilyen lakásban) fûtését..."

Lehetne pályázni szigetelési támogatásért szinte biztosan, mert bármire lehet nevet

"Pl. amikor egy irodában 1-2 évente lecserélik a gépet, pedig a 6-8 évvel ezelõtti gép máig elég lenne a szövegszerkesztéshez, vagy amikor újgazdagék évente újat vesznek a gyereknek, hogy minden aktuális játék fusson rajta..."

Ez sajnos ma presztízskérdés. Egyébként energia és környvédelem szempontjából nézve a laptopok a legjobbak, egy jobb 3-4, de a Sony Vaio 10 órát is megy egy töltéssel. A fogyasztásuk csak 30-70 W, ezzel szemben az én asztali gépem 160-360 W.

"Csak sajnos nem családi házban élek, és (ebben Nolival is vitatkoznom kell) úgy gondolom, nem is lenne túl környezetbarát, ha Magyarország mind a 10 millió lakója családi házba költözne. Érdemes belegondolni, hogy kapásból mennyivel nagyobb területet foglalnának el a települések a természettõl, és ezáltal mennyire megnõnének az utazási távolságok is... Vagy abba, hogy egyforma szigetelés mellett melyiknek a fûtése energiaigényesebb - 30 családi házé, vagy egy 30 lakásos társasházé? (A 30 családi ház ui. sokkal nagyobb felületen érintkezik a külsõ levegõvel.) Aztán ott van pl. a szennyvíz - egy tanyán biztosan megoldható a biológiai lebontás, de százezer ember szennyvizét sokkal hatékonyabb egyben kezelni..."

De lehet a panel tetejére is feketére festett csöveket húzgálni ám nevet Ill lehetne ha valaki végre rászánná a pénzt. Igaz hogy (mivel 8-10 lakás van alatta), átlagosan nem 90, hanem mondjuk 40 fokos vizet adna csak, de mosogatni, fürdeni stb ez is jó. Tovább kell gondolni mindig eggyel mindent nevet

Sajnos a szegénység a legnagyobb luxus. Mert igy a folyamatosan drága (de egyben kibirható) technológia marad fenn.

Ld a napelem: egy 100 nm-es házra durván 800k az ára, cserébe 20-30 évig ápr és október között tuti nem fizetsz se melegvíz, se áramszámlát és a többi hónapokban is segít nem keveset.

Ez ugye 150 hónap (25*6), ami havi 6 ezer Ft, tehát egyáltalán nem sok (talán kevesebb mint amit egyébként fizetnél). Csak ugye elõre kell kifizetni. Hegyvidéken még jobb a helyzet, mert a ködpárna felett gyakran süt a nap.

A környezetvédelemmel az a baj, hogy mindig elõre kell marha sokat fizetni és nem mindig mérhetõ az eredmény, az ember pedig természeténél fogva nem kedveli az ilyen befektetéseket. Magyarul kellõ ész, akarat kellene hozzá, meg marha sok pénz, ami USA-t leszámítva pont a legszennyezõbb helyeken nincs.