Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Az általad leírt helyzetekben jellemzõen napfelkelte után kb. 30 perccel mérik a minimum hõmérsékleteket. A horizonton éppen csak felkelõ napkorong még alig tudja éreztetni hatását, ekkor még a kisugárzás az erõsebb. Amikor a nap eléri a 2-3 fokos magasságot, akkor már ellensúlyozni tudja a kisugárzást, a hõmérséklet csökkenése megáll (beáll a minimum), majd eleinte lassú, késõbb gyors melegedés kezdõdik.
A Campbell-Stokes rendszerû (üveggömbös) napfénytartam mérõn is érezhetõ az, hogy napkelte és napnyugta környékén a horizont körül látható vörös napkorong nem tud nyomot hagyni (megpörkölni, kiégetni, mint a nagyító) a napszalagon. Ezek az idõszakok tehát "kimaradnak" a papírról. Mondjuk a kora reggeli idõszakban gyakran a harmat és a dér is gyengíti a gömb fókuszáló képességét.
A Campbell-Stokes rendszerû (üveggömbös) napfénytartam mérõn is érezhetõ az, hogy napkelte és napnyugta környékén a horizont körül látható vörös napkorong nem tud nyomot hagyni (megpörkölni, kiégetni, mint a nagyító) a napszalagon. Ezek az idõszakok tehát "kimaradnak" a papírról. Mondjuk a kora reggeli idõszakban gyakran a harmat és a dér is gyengíti a gömb fókuszáló képességét.