Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Ennek az oka a mérési technológiák közötti különbség. Az OMSZ hálózatában automata csapadékmérõk vannak (kivéve azt a csak 14 db. állomást, ahol észlelõ is van, ezáltal hagyományos csapadékmérés is történik, de innen is az automata csapadékadatok kerülnek a térképre az összehasonlíthatóság kedvéért), míg a Metnet-es észlelõk többsége, gondolom, kézzel méri a csapadékot. Ha a február elsõ feléhez hasonló száraz porhó hullik, akkor a két technológia között 1,5-2x-es különbség is lehet az automata mérõ olvasztásnál bekövetkezõ párolgás miatti veszteségbõl (itt Szegeden ekkora különbség volt). Szóval az általad említett esetben szerintem a Metnet adatok közelebb járnak a valósághoz.
(Az OMSZ-nál van több száz hagyományos csapadékmérõ állomás is, azonban ezek adatai csak havonta kerülnek be az adatbázisba.)
(Az OMSZ-nál van több száz hagyományos csapadékmérõ állomás is, azonban ezek adatai csak havonta kerülnek be az adatbázisba.)