Ma Cseszneken olyan volt a több mint egy hetes hó, mintha 2 napja esett volna. Teljesen laza, szó szerint mintha port lapátolt volna az ember és persze teljesen fehér, hisz a környéken kiment a divatból a szénfûtés és már fafûtés is csak minden 2. házban van (a sok nyaralót nem fûtik szilárddal, vagy sehogyan, vagy gázzal, hisz ilyenkor üresek).
Talán 3 centivel csökkent a vastagság, és a kb. 16-17 centi havazásból (kb.15 cm volt a max. vastagság) van még közel 12.
Valójában van egy elméletem a hófúvásról. Ha porhavat görget a szél -12 fokban, akkor a víztartalomhoz képest vékonyabb hótakaró lesz, mint szélcsendben.Ugyanakkor nem töpped össze magától, mert fajsúlyosabb.Most 13,5 mm volt kiolvasztva vagyis közel 1mm volt egy centi réteg. Ha meg szélcsendben esik, akkor olyan lesz mint egy tollréteg és kiolvasztva 1 centi 0,2 milliméter. Vagyis a múltkor nyugaton hiába havazott egész nap a kegyetlen hideg szélben, a centik alig gyarapodtak. Ugyanakkor a napsütés nem zabálta meg úgy, mint a laza , szélcsendben esõ porhavat szokta. Szerintem azért történt így, mert a szél görgeti a hókristályokat ill. pihéket,így a felszínnel és egymással súrlódva legömbölyödnek, mint a sivatagi futóhomok. Így tömörebb, fajsúlyosabb de lassabban gyarapodó hóréteg lesz belõle. 1987-be is a hóviharban nagyon kemény hótakaró lett, míg a déli megyék utóbbi napokban olyan havat kaptak kis szélben, ami 10+ centit is összement, pedig -10-20 fokok voltak. Szerintem sok hómérõ amatõr azért adott 40-50 centi havat, mert frissen annyit mért, de órák alatt összement és nem tudta elképzelni, hogy -15 fokban olvadna a hó ?, tehát olyan nincs, hogy a 40 centi hó ilyen hidegben 25 lesz. kacsint