Egyáltalán nem! Hisz a többnapos hótakaróra rátapadt szennyezõ anyagok de a sima por is csökkenti az éjszakai kisugárzás mértékét, így szépen fokozatosan úgy viselkedik mint egy csupasz szürke talaj, ugyanazon magassági hõmérsékleti viszonyok alatt, természetesen még így is erõsebb a lehûlés de napról-napra csökken ennek a mértéke, így a friss hófelszín felett vannak a legerõsebb lehûlések.
A nappali órákban sem mindegy, hisz a friss hófelszín jobban visszaveri a rá érkezett nap sugarait mint az olvadt, szennyezett, poros, így a nappali felmelegedés mértéke is kisebb eleinte. Ennek a mértékegységét aldebónak nevezzük.
A vastagság sem mindegy, hisz ez egyrészt emeli a talaj vastagságát, tehát, ha esik 1 méter hó akkor a szenzor már nem két méteren hanem egy méteren mér és természetesen alacsonyabb értéket, de ettõl még szabványos a mérés. Ráadásul itt is nagy szerepet játszik a kisugárzás mértéke, és a nappali felmelegedés mértéke is, hisz hûtõhatásként jelentkezik a vastag hófelszín. Ezért az olvasztáshoz többlet hõenergiát emészt fel, így a nappali hõmérséklet is alacsonyabb lesz, ezáltal az éjszakai is egy derült szélcsendes idõjárás alkalmával. A nap sugarai a vastag hófelszín alatti talajréteget is nehezebben melegítik fel, ez is az mellett szól, hogy a friss hóréteg mindenképp szükséges az igazán zord idõjárás kialakulásához, minél vastagabb annál jobb:-)

Szerk: Kornél közben megelõzött, így jár az akinek állandóan jár a szája:-)