Ha jól értem, konkrétan 2 paraméterre kérdeztél rá, a 925 és a 850 hPa-os hömérsékletre.

Ezek egyes nyomászszintek hömérsékletét jelentik (értelemszerüen a 925 ill a 850 hPa-os nyomásszintét). A meteorológiában a tengerszint kivételével nem magassági szinteket sokás tekintetni, hanem nyomási szinteket. Egy olyan felületet képzelj el a magasban, amelyen mindenütt ugyanaz a légnyomás. Ennek a felületnek a magassága térben pontról-pontra is valtozik (és kijelöli a ciklonok-anticiklonok helyzetét ezen a szinten) illetve idöben is változik, ahogy az egyes met.objektumok mozognak, erösödnek, gyengülnek, megszünnek, keletkeznek. Egy iylen nyomásfelületen megnézhetjük az egyes (rács)pontokbeli hömérsékletet is, így már el is jutottunk a 925/850/700/500 hPa-os vagy bármely más nyomási felület hömérsekletéhez.

Es hogy mire használjuk ezeket? Rengeteg dologra, hisz az idöjárás 3-dimenziós (+a 4. dimenzió az idö), igy nem elég tudni, hogy mi van/lesz a földfelszínen/tengerszinten, hanem a magasabb szinteken lévö paraméterekröl is tudnunk kell.
A 925 hPa-os szint kb 700 m-en, a 850 hPa-os szint kb 1400 m-en van (nyáron + anticiklonban magasabban, télen + ciklonban alanyabban).

Pár felhasználási területe ezen hömérsékleteknek:

- frontok elhelyezkedése a magasban, mozgásuk, erösödésük, gyengülésük, feloszlásuk
- légtömegek jellemzése, meleg- és hidegadvekció
- A várható felszíni Tmin és Tmax becslése során is hasznosak
- A felszínre érkezö csapadék halmazállapotának elörejelzéséhez
- stb.