Harmatpont: Link

Minél szárazabb a levegõ, annál nagyobb a léghõmérséklet és harmatpont közötti különbség (harmatpont-deficit). A száraz levegõ sokkal jobban le tud hûlni, mint a nedves. Ha a léghõmérséklet a harmatpontig csökken, akkor a levegõben lévõ nedvesség kicsapódik és köd keletkezik.

Példa:

Nedves levegõ: 15 fokról indulunk neki az éjszakának, 10 fok a harmatpont. Éjszaka a kisugárzás hatására hûl a levegõ, ám amikor eléri a 10 fokot, beáll a köd és innentõl kezdve stagnál a T2m.

Száraz levegõ: 15 fokról indulunk, de csak 0 fok a harmatpont. Ekkor a levegõ egészen 1-2 fokig le tud hûlni, anélkül hogy köd képzõdne.

Persze a Td is változhat az éjszaka folyamán, a lényeg a T2m és Td közötti különbség, azaz tulajdonképpen a levegõ nedvességtartalma.