A löszfalak suvadása valóban tud veszélyes is lenni. A cikk címe azonban itt is erõsen "olvasókeresõ", felesleges szökõárt kiáltani: az utolsó sorokban kiderül, hogy maximum 1 méteres, néhány km-en belül "elveszõ" hullámokat gerjeszthet az egy tömegben történõ leszakadás.

Máskülönben egy nagyon izgalmas jelenség ez, mely egy természetes (itt éppen) romboló folyamat folyó-csapadékvíz és a tömör löszformák között. Például a szintén löszbõl felépülõ Pannonhalmi-dombság legnagyobb szurdokvölgye, a nyúli Szurdik is suvadással keletkezett: a helytörténeti feljegyzések szerint az 1800-as évek közepén a falu feletti domboldalon egy szekérkaraván haldt el, amikor a felázott talaj hirtelen megnyílott, és mindenestül elnyelte õket. Nem sejthették, hogy a löszréteg talpán a leszivárgó csapadékvíz olyannyira instabillá tette a (feltételezhetõen amúgy is állandó mozgásban lévõ) löszfalakat, hogy azok két oldalról beszakadtak. Ma löszmélyút vezet a kialakult völgytalpon, oldalában borospincékkel, al 20 méteres magaspart tetején kertekkel, szõlõkkel.