A nyomottvizes (atom)reaktorok hatásfoka 25-38% közötti, a tenyészreaktoroké 45-48%, míg a szénerõmûveké 30-40% körül mozog. Azonban míg egy 1000MW-os szénerõmû évente 6,5 millió tonna CO2-t bocsát ki 4500 t nitrogén-oxidok és 900 t kén-dioxid kíséretében, addig egy ugyanolyan nagyságú atomerõmûben ugyanannyi idõ alatt 30 t nagy aktivitású hulladék keletkezik kb 300 t kis és közepes aktivitásúval együtt. De ami a legfontosabb hogy ezek a hulladékok lokalizálhatók és nem kerülnek a légkörebe (ideális esetben). A vizierõmûvek 70%-os hatásfoka akár már jónak is mondható, persze a mai technikával ennyi. A napenergia és a szélenergia elektromos energiává konvertálása még gyerekcipõben jár, a hatásfok 20% vagy kevesebb viszont gyakorlatilag ez korlátlan mennyiségben a rendelkezésre áll. A fúziós erõmûvek hatásfoka pedig még a negtív tartományban tanyázik úgyhogy van mit fejlõdni de ígéretes projektek indulnak mostanában. Persze 2030-ig ne számítson senki a fúziós energia megjelenésére a kenyérpirítójábannevet