Ezek a felvételek az epidiaszkóp lencse negatív tagjával készültek (ami szinte valószerûtlenül "csattra becuppant" a törött de megszigszalagozott mûanyag obi-napellenzõbe - cca. fél évszázad van a napellenzõ-guriga és az õsrégi írásvetítõ objektívfoglalata között - ennyit jelent a betartott szabvány)
A "holt-tér tükröt" vagy egy házilag ezüstözött nagyméretû (kb. 45 cm) kallódó óraüveget valóban ki akarok még próbálni, bár a végcél lehetõleg egy Peleng-obi lesz, a tükör és egy webkamera inkább égképet figyel majd 24h-ban (persze esõben "bevonva") nevet Addig is próbálkozom azzal, ami éppen kézreesik nevet
Azt hiszem ez a kép is optikai-tengely problémás, kicsit meg van dõlve a lencse a foglalatban; abból gondolom hogy a jobb alsó képnegyed szélén is pontszerûek a csillagok, a többi háromnegyed rész szélén kómásak, ebbõl úgy vélem, parányit meg van dõlve a lencse; a képélesítés próbáinak zöme még hátravan, az "éles" csillagok még nem teljesen pontszerûek, el kell találni a pontot, ami végtelenre állítást eredményez. Ez a pont a gép távmérõ skáláját állítgatva a képélesedésig, 0,08-0,09 m között van, kijelzés-változás nélük, egy teljes obi-gyûrû körfordulatban ugrik a szám (a két érték között csak "szemre állítok"); de az LCD-n már nem lehet felmérni a változást csak a kijelzett számérték változásával, ezért még hátra van ez a végsõ élesítési képsorozat az élesítõ gyûrû fokozatos (45°-os) elfordításaival (0,08m-0,09m között 360°-os gyûrûfordulat után ugrik egyet a kijelzett érték) a legjobb képig; ha nem is csodát tenni, de a lehetséges maximumot kicsikarni meteorozáshoz egyszerû eszközzel, öreg géppel, maximálisan amatõr eszközökkel, hogy bárki "leutánozhassa" ha kedve tartja nevet Ez esetben én utánzom Galervin93 kollegát nevet
Halvány meteorokról jut eszembe, a RedSprite-BlueJet elcsípése azért nincs elfelejtve (bocs ez már Légköroptika) de ahhoz már komolyabb eszközök kellenek, "kivárom" DUM SPIRO, SPERO laza