Köszönöm a megtisztelő utalást (ami azért túlzás; én csak erősen próbálkozom nevet) , ugyanakkor kicsit korrigálni szeretném (rossz kifejezés, mert korrigálni nem tudom és nem is akarom, de most nem jutott jobb kifejezés az eszembe) a nézőpontod, illetve Ádám feltöltései mellett szeretnék állást foglalni. nevetnevet
  Nos, az következő megállapítás leginkább a régi objektívekre vonatkozik, mintsem a mai darabokra: mindegyik egy külön karakter. Mindegyik különböző képi megjelenítést kölcsönöz egy fotónak pl. ugyanabban a témában. Tehát itt leírhatjuk, hogy nem ugyanazt a célt szolgálják. Illetve ha csak azt vesszük figyelembe, hogy fotózni lehet vele és a látott képet levetítik az emulzióra vagy az érzékelő lapkára, akkor igen, egy célt szolgálnak. Viszont, hogy említettem, minden objektív (akár márkán és típuson belül is) különbözőképpen viselkednek. Pl. egy Pentacon 50/1,8, egy Pancolar 50/1,8, egy Helios 58/2 vagy Trioplan 50/2,9 (és még sorolhatnám) mindegyikkel merőben eltérő stílusú képet csinálhatsz ugyanarról a témáról. Ez ugyanúgy vonatkozik bármelyik fókusztartományú objektívre. 
  Egy magamfajta gyűjtő, illetve fotózást/fotótechnikát szerető embernek van több obija, amik között akad több vintage is, sőt azok között presztízs-objektívként számon tartott darab is, amivel ha teheti képet csinál.
  Jómagam is szeretnék, csak nem tudok (de inkább lusta vagyok), mert nincs akkora fotós hátizsák a világon, amibe beleférnének. Így, ha eszembe jut, akkor kicserélem a hátizsákban levő állandósított obikat a vitrinbe levőkre; de ez rendszerint elmarad. nevetnevet
  Ádám nagyon helyesen csinálja, illetve továbbra is buzdítom a képelésre és azok mutogatására, hiszen ezekből a fotókból rengeteget lehet tanulni, főleg azoknak, akik esetleg a jövőben vintage obit szeretnének vásárolni.
  Tehát egy fotónak nem kell feltétlenül művészi alkotásnak lenni, hiszen a nélkül is rengeteg információt hordoz magában egy kép. Főleg, ha a fotó mellé van írva a készítés paraméterei és eszközei.