Persze, csak néhány éve, amikor volt a 2006/2007-es tél, akkor azt írták, hogy enyhe telek lesznek a globális felmelegedés következményeképpen.
Most meg, hogy volt két hidegebb tél, most meg hogy egyre hidegebb telek lesznek.
Ha most megint jönne egy rekordenyhe tél, akkor megint várnák, hogy a mediterrán klíma északabbra tolódik.
Amikor száraz évek voltak, akkor szárazodást vártak, most hogy esik éjjel-nappal, most sok csapadékot várnak. Mintha mindig azt gondolnák, hogy az épp aktuális szélsõség fog folytatódni.
Egyszóval meg lehet fogalmazni: jóég sem tudja, mi várható.
A zonalitás erõsen visszaszorult, lassan már 15-20 éve ennek (csak idõnként 1-1 kisebb idõszakra lángol fel, de a pislákoló lángot egy brutál anticiklon gyorsan eloltja), és a zonalitást felváltó meridionalitás erõsödésének következtében azóta szaporodtak meg a szélsõségek, persze csak az azt megelõzõ 30-40 éves idõszakhoz képest.
Arra lennék kíváncsi, hogy az 1950-es évek elõtti, szintén szélsõségesebb idõszakban is ugyanilyen erõs blockingok voltak-e?!
És amennyiben ilyen blokkok vannak Európa idõjárásában, mint ahogy az 1950-es évek elõtti több szélsõség ilyen erõs blockingok miatt volt, aztán jött egy zonalitásos 40 év, most megint egy blockingosabb idõszak, akkor ennek is vége lesz és megint lesz egy zonalitásosabb?
A NAO-indexes grafikonok szerint az elmúlt 15-20 év erõsebb anticiklonos idõszakának most van a legdurvább része, lehet, hogy ezek után gyengülni fog, és ismét egy zonalitásos periódus felé megyünk?
Ez csak hangos gondolkodás, vagy próbálom a gondolataimat megosztani Veletek.
Az átlaghõmérséklet meg a sok hullámvasútból jön ki ezekben a szélsõséges idõszakokban, aztán hogy alacsonyabb-e vagy magasabb, ez talán véletlenszerûen alakul, vagy a sok nyári anticiklonnak köszönhetõen a nyári félév magasabb volta miatt az éves átlag is magasabb lesz tõle.